A csillagászat egyik kulcskérdése évtizedek óta így hangzik: mikor jelentek meg az Univerzum első csillagai és galaxisai? Mennyi időnek kellett ehhez eltelnie a kezdeti esemény, a Világegyetem születése (Big Bang) után? Ahogy egyre érzékenyebb műszereket fordítunk az égbolt felé, úgy hatolunk be egyre mélyebben az Univerzum "sötét korszaka"-ként emlegetett első egymilliárd évbe, ahol az ősi gázanyagból megkezdődött az égitestek kialakulása. A másik alapvető kérdés: milyenek voltak az első galaxisok, és hogyan zajlott az evolúciójuk?
Rennan Barkana (Tel Aviv University) és Avi Loeb (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) csillagászok elsőként határozták meg közvetlenül korai galaxisok tömegét, s az első közvetlen bizonyítékkal álltak elő arra vonatkozóan, hogy már a "sötét korszak"-ban megjelentek a Tejútrendszerhez hasonló, fejlett galaxisok.
"Bizonyos szempontból meglepő, hogy ilyen nagy csillagvárosok ilyen gyorsan megformálódtak. A korai Univerzum legtöbb ismert galaxisának mérete ugyanis csak századrésze a Tejútrendszerének" - mondja Loeb.
E fejlett, ősi galaxisok felfedezése főképp azért meglepetés, mert a legtöbb kutató szerint napjaink ilyen jellegű égitestei csak lassan, kisebb galaxisok összeolvadásával, illetve bekebelezésével formálódtak meg. Az átlagos modern galaxisok valóban a Tejútrendszerhez hasonlóak (kb. 100 000 fényéves átmérő, néhány százmilliárd csillag), a legnagyobbra meghízott példányok pedig hatalmas elliptikus galaxisként terpeszkedtek el a napjaink galaxishalmazainak centrumaiban.
A kutatók részletes beszámolója a Nature 2003. január 23-i számában jelent meg.