A terápiás klónozás

A terápiás klónozás célja nem teljes emberi szervezet létrehozása, hanem embrionális őssejtek előállítása és tenyésztése gyógyászati (sejtterápiás) célból.

A terápiás klónozás lépései:

- a kezelni kívánt személy egyik egészséges testi sejtjének és egy kiüresített (azaz sejtmagjától, így genetikai anyagától megfosztott) petesejtnek az egyesítése, vagy csak a testi sejt magjának a kiüresített petesejtbe való bejuttatása (azaz a két sejtmag "kicserélése" - CNR, Cell Nuclear Replacement);

- az így létrehozott sejt tenyésztése, hólyagcsíra létrehozása (kb. 100 sejtből álló, 5-6 napos állapot);

- embrionális őssejtek kinyerése a hólyagcsírából;

- a kinyert embrionális őssejtek tenyésztése;

- az őssejt-tenyészet fejlődési irányának meghatározása az előállítani kívánt sejttípus(ok) létrehozása céljából;

- az így előállított sejtek visszajuttatása a kezelni kívánt személybe (sejtterápia).

Előnyök: 1) elvileg korlátlan és személyre szabott őssejtforrás; 2) nem lép fel kilökődési probléma, mivel a létrehozott sejtek genetikai anyaga az eredeti testi sejt genetikai anyagával egyezik meg.

Etikai problémák: 1) emberi lénynek tekinthető-e a hólyagcsíra? 2) az élet mesterséges létrehozása és korai állapotban történő elpusztítása indokolható-e gyógyászati céllal?

Szakmai kérdések: 1) mi történik a testi sejt és a kiüresített petesejt egyesítésekor molekuláris szinten, azaz hogyan fejlődik vissza a petesejt hatására a testi sejt őssejtté? (amennyiben ezt sikerül kideríteni, nincs szükség többé petesejtekre); 2) hogyan lehet megfelelő módon befolyásolni az őssejtek fejlődési irányát (jelenleg intenzív állatkísérletek folynak e téren; rendszeres klinikai próbák 5-10 éven belül várhatók).

További részletek Őssejt-dossziénkban.