A most felfedezett idegen világ a HD 47536 jelzésű csillagóriás körül kering - ez a legnagyobb eddig ismert csillag, amelynek bolygója van. A számítások szerint néhány tízmillió év múlva - ami csillagászati időskálán csupán egy pillanat - a csillag elnyeli kísérőjét. A csillagfejlődési elméletek szerint hasonló sorsra jut a Föld is, bár saját kozmikus tragédiánk még legalább ötmilliárd évet várat magára.
A HD 47536 (jobbra) körül keringő bolygót európai és brazil csillagászok fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) La Silla obszervatóriumából (Chile, Atacama-sivatag). Eddig mindössze három olyan csillagot ismertünk, amely nagyobb a Napnál és bolygója van (HD 27442, iota Draconis és gamma Cephei). A 396 fényévnyire lévő HD 47536 azonban messze a legnagyobb közöttük: átmérője kb. 33 millió kilométer, azaz a Nap átmérőjének mintegy 23-szorosa.
A csillag körül keringő planéta második legtávolabbi az eddig ismert kb. 100 exobolygó közül. Keringési ideje 712 nap, tömege a Jupiterének 5-10-szerese. Csillagtávolsága kb. 300 millió km (a közepes Nap-Föld távolság kétszerese). Ez biztonságos távolságnak tűnik, ám idővel egyre csökken - a csillag ugyanis táguló állapotban van, s a számítások szerint néhány tízmillió év múlva akkorára dagad, hogy elnyeli kísérőjét.
A bolygó azonban már bekebelezése előtt pokoli hellyé válik: az egyre emelkedő hőmérséklet miatt elveszti légkörét is. Mintegy 5 milliárd év múlva a Földre is ez a sors vár: a vörös óriássá duzzadó Nap sorban elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, s feltehetően az akkor már élettelen, megolvadt felszínű, egyetlen gigászi lávatengerként forrongó Földet is.
A HD 47536 baljós sorsú kísérőjének felfedezése alátámasztja azokat az elméleteket, melyek szerint néhány csillag szokatlanul magas lítium-tartalma egykori bolygók elnyelésének köszönhető.