Új képek: súlyos sérülések a visszatérő Columbia bal szárnyán

Az amerikai légierő egy földi telepítésű követőkamerájának nagy felbontású felvételein komoly szerkezeti sérülések láthatók a Columbia bal oldali szárnyának belépőélén. A tragédia előtt 60 másodperccel készült képek alapján - a NASA jelenlegi véleményével ellentétben - mégis a start során történt esemény okozhatta a katasztrófát.

A tragédia okait a NASA-val párhuzamosan vizsgáló, független szakértőkből álló bizottsághoz közeli források alapján a Columbia bal szárnyán csipkézett szélű szerkezeti sérülés látható, amint 60 másodperccel a katasztrófa előtt Texas felett repül - írja az Aviation Week c. szakfolyóirat pénteken.

A képeket az amerikai légierő egy földi telepítésű követőkamerája készítette, s jelenleg már a NASA Johnson-űrközpontjában vizsgálják őket. A sérülések a bal szárnynak a gép törzséhez közeli részén láthatók.

A légierő nagy felbontású (részletgazdag) felvételein - amelyeket egyelőre nem tárnak a nagyközönség elé - az is megfigyelhető, amit a gépről lejövő telemetriai adatokból eddig is tudni lehetett: a Columbia jobb oldali manőverező hajtóművei működésbe lépnek, hogy korrigálják a bal szárny sérülése miatt megváltozó aerodinamikai jellemzőket.

A képeken a Columbia jobb szárnya teljesen épnek és normálisnak látszik.

A szárny csipkézettsége mindenképpen komoly szerkezeti sérülésre, esetleg a szárny egy részének elvesztésére utal. Bármely eset a gép repülési tulajdonságainak megváltozásához vezetett, illetve lehetővé tette, hogy forró gázok áramoljanak a szárny belső szerkezetébe - ez pedig végzetes kombinációnak számított.

Lehetséges tehát - bár még nem nyert megerősítést -, hogy a Columbia január 16-ai startja során leváló törmelékdarab mégis komoly szerepet játszott a bal oldali szárny sérülésében ott, ahol a légierő felvételei a sérülést mutatják.

Amennyiben ezt a független vizsgálóbizottság megerősíti, akkor ez azt jelentheti, hogy a NASA jelenlegi véleményével szemben mégis a start során történt eseményben kell keresni a tragédiához vezető problémák gyökerét.

Mint arról korábban beszámoltunk, a NASA a február 5-én megtartott sajtótájékoztatón gyakorlatilag kizárta ezt a lehetőséget.

Feltehetjük a kérdést, mindezek után a NASA továbbra is úgy véli-e, hogy nem lett volna értelme a nagy teljesítményű földi teleszkópok vagy kémműholdak segítségét kérni a szárny alsó - a gépből nem látható - részének lefényképezéséhez, mialatt a hét asztronauta odafent keményen és becsülettel végezte munkáját. A rovatunk által feltett kérdésre - okolható-e a NASA a tragédia bekövetkeztéért - az eddigi közel négyezer szavazó kb. 61%-a igennel válaszolt.

Szentpéteri László, az Űrvilág c. asztronautikai hírportál főszerkesztőjének megjegyzései

Amennyiben a felvétel valóban tiszta, akkor kijelenthető, hogy egy ilyen szintű sérülés bőven elegendő lehet ahhoz, hogy a megbomlott hővédelem híján a magas hőmérséklet (1500-1700 Celsius-fok) behatoljon a szárnyba és azt végzetesen elpusztítsa. A kérdés (továbbra is) csak az, hogy mitől sérült meg a szárny? Nos, vélhető, hogy ezek után ismét előveszik az első gyanúsítottként szereplő

- "hajtóanyagtartályról lehulló hab" teóriát, melyet egyébként alig több mint egy napja vetettek el. Minden bizonnyal folytatódni fognak tehát az ezzel kapcsolatos modellezések;

- nyilvánvalóan megvizsgálják azt is, hogy Columbia ütközhetett-e a repülés bármely fázisában valamilyen tárggyal (itt leginkább az orbitális pályán űrszeméttel történt találkozásra lehet gondolni);

- Valószínűleg újból átvizsgálják a start-információkat, és ismét ellenőrzik, hogy találkozhatott-e az emelkedő rendszer villámlással (bár a startra zivatarmentes időben került sor).