Nem valószínű, hogy a klónozás okozta Dolly vesztét

Viszonylag fiatalon pusztult el a világ első klónozott emlősállata. Az elmúlt napokban megjelent sajtóbeszámolók a klónozással hozzák összefüggésbe az esetet, ám valószínű, hogy Dolly egy másik birkától kapott el egy végzetes fertőzést.

Történelmi esemény a modern biotechnológiában: kilehelte a lelkét a "klónkirálynő", az 1996. július 5-én megszületett és 1997-ben bemutatott Dolly. A hat éves korában elpusztult birka a világ első felnőtt sejtből klónozott emlősállata volt. Mint ismeretes, a nevezetes állatot egy birka testi sejtének felhasználásával állították elő a skóciai Roslin Intézetben. Ian Wilmut (jobbra) és munkatársai e testi sejt (a tőgy egyik sejtje) genetikai anyagát egy kiüresített petesejtbe juttatták (nukleáris transzfer, azaz "maganyag-átviteli" technológia), s ebből indult fejlődésnek az embrió. A sikeres embriót 276 csődöt mondott társa előzte meg, ám így is óriási lépést jelentett a biotechnológiában.

Dolly halálát pénteken erősítette meg a Roslin Intézet. Információik szerint a hat éves Dollyt elaltatták, hogy megszabadítsák azoktól a szenvedésektől, amelyeket egy előrehaladott tüdőbetegség okozott nála. Dr. Harry Griffin, az intézet munkatársa a BBC-nek elmondta: bár egy birka 11-12 évig is elélhet, a korosabb példányokban gyakoriak a tüdő fertőzéses megbetegedései - különösen azoknál, amelyeket épületen belül tartanak. "Mindenre kiterjedő boncolási eljárás zajlik, és minden jelentős eredményről beszámolunk" - ígérte Griffin.

Az [origo] dr. Dinnyés András biotechnológust, az MTA SZIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoportja vezetőjét kérdezte Dolly halálának körülményeiről. Dinnyés mintegy két évvel Dolly születése után vette át a Roslin Intézet klónozási csoportjának vezetését, ahol másfél évig dolgozott. "Jól ismertem Dollyt, a kezemből evett" - mondta a kutató, akit érthetően elszomorított híres kedvencének pusztulása.

Dinnyés az [origo]-nak elmondta: bár hivatalos bejelentés még nincs róla, Dolly halálát valószínűleg egy olyan vírus fertőzés okozta, amit egy másik állattól kapott el - mondta a kutató.

Kérdésünkre, miszerint az állat halála összefüggésben áll-e a klónozással, Dinnyés határozottan elmondta: a betegség nem klónozott állatnál is így alakult volna, s bár alaposan meg kell vizsgálni mindent a boncolásnál, a klónozás és a fertőzés között valószínűleg nincs összefüggés. "Nyilvánvaló, hogy Dolly halálakor mindenki a klónozásra gondol. A legtöbb megjelent hír erre koncentrál, kiemelve az állat viszonylag fiatal korát és köztudott ízületi gyulladását, s felhívja a figyelmet - egyébként teljesen jogosan - az ember reproduktív klónozásának veszélyeire. Dolly azonban egy jól működő, jól szaporodó állat volt, s egyelőre semmi nem mutat arra, hogy halálához a klónozás hozzájárult volna" - mondta a kutató.

Dolly sejtvonala egyébként rendelkezésre áll, így "fel lehetne támasztani". A nevezetes állatot már a British Museum is kérte az intézettől, de valószínű, hogy a skótok egyik nemzeti büszkeségét az Edinborough-i Museum fogja kitömni és kiállítani. Dolly halála után is legenda marad.