Újabb káros szenvedély: a csigagyűjtés

A dél-kaliforniai partok mentén jelentősen csökkent a tengeri csigák mérete az elmúlt évszázad során. A kutatók szerint az ember gyűjtőszenvedélye van a háttérben.

Lottia gigantea

A vizsgálat szerint az emberi kizsákmányolás feltűnő méretcsökkenéshez vezetett számos tengeri gerinctelen fajnál. Az amerikai kutatók az 1869-től gyarapodó múzeumi gyűjteményeket hasonlították össze a jelenleg gyűjtött mintákkal. Négy csigafajról szereztek adatokat a kaliforniai partvidék 120 mérföldes szakaszán, 14 különböző gyűjtési ponton. A fajokat úgy választották ki, hogy különböző legyen a testméretük, az életmódjuk, és az ember táplálkozásában betöltött szerepük.

Az egyik fajt (Lottia gigantea) intenzíven, míg egy másikat (Tegula aureotincta) alkalomszerűen gyűjtik táplálkozás céljából. A másik két faj (Fissurella volcano, Acanthinucella spirata) egyáltalán nem szerepel az étlapokon. A kutatók azt feltételezték, hogy amennyiben csak a táplálkozási célú gyűjtés befolyásolja a populációkat, akkor a méretcsökkenés jelentős lesz a Lottia esetében, kisebb a Tegula populációknál, és egyáltalán nem jelentkezik a másik kettőnél.

Azonban mind a négy fajnál határozott méretcsökkenés volt észlelhető, ami meglepte a kutatókat. Feltételezhető, hogy amikor az emberek az árapályövben előforduló fajokat gyűjtögetik, többnyire előnyben részesítik a nagyobb egyedeket. Ez csökkenti a megmaradó populáció átlagos testméretét, ezáltal kisebb egyedek szaporodnak és adják tovább a génjeiket a következő generációnak. Dél-Kalifornia lakossága megkétszereződött az elmúlt 40 évben (nem is beszélve a sok millió turistáról), ami talán magyarázatot adhat a meglepő eredményre. Ugyanakkor nem lehetett kizárni a környezeti tényezők, így például a klímaváltozás szerepét sem.

Fissurella volcano

Ennek eldöntése érdekében a kutatók megvizsgálták az említett négy faj méreteloszlását a San Diego közelében lévő egyetlen védett árapályövi területen. Itt tilos a gyűjtés, és az utóbbi néhány évtizedben szigorúan be is tartották a kemény törvényeket. Kiderült, hogy a védett területen mind a négy fajnak jelentősen nagyobb az átlagos hosszúsága, mint a nem védett partszakaszokon. Sőt, két faj esetében a most gyűjtött példányok nagyobbak voltak, mint a múzeumi anyag. Ez egyértelműen arra utal, hogy a méretcsökkenést nem környezeti változás, hanem az emberi tevékenység okozta.

A méretcsökkenés különösen jelentős gondot okoz azoknál a fajoknál, amelyeknél a nemek váltakoznak az egymás után következő generációkban. Többnyire a nagyobb egyedek a nőnemű példányok, és a testméretcsökkenés gátolhatja a szaporodást ezeknél a populációknál. A kutatás következő lépésében azt fogják ellenőrizni, hogy történt-e változás a nemek arányában a vizsgált fajoknál.

A tanulmány egy olyan ökológiai problémára világít rá, amire eddig kevés figyelmet fordítottak a természetvédők. Az új adatok talán kikényszerítik a természetvédelmi törvények szigorítását a tengerparti élőhelyeken.

Dulai Alfréd