A vizsgálatnál külön figyelmet fordítanak arra, hogy a köldökvérből származó őssejtek levétele előtt megfelelően tájékoztatják-e a szülőket a felhasználás lehetőségeiről - nyilatkozta Kereszty Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az újszülöttek életében később esetleg bekövetkező betegségek gyógyításához ma sokan 20-25 évre szóló megoldásnak mondják a köldökzsinórvérből származó őssejtek felhasználását, jóllehet a köldökzsinórsejtek fagyasztóban legfeljebb 10 évig tárolhatók, azt követően általában tönkremennek.
Különböző kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák az őssejtekkel kapcsolatos tevékenységeket. Az őssejtekkel kapcsolatos eljárásokra a transzplantáció szabályai alkalmazhatók, így őssejtek külföldre juttatásához az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) engedélye szükséges még azokban az esetekben is, ha valaki saját későbbi felhasználásra, egyénileg juttatja ki a vért - magyarázta Kereszty Éva. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ez évi állásfoglalása szerint az őssejt-levételeket és tárolásokat az orvosbiológiai kutatások szerint kell megszervezni, tehát a testület egyetértése nélkül az ÁNTSZ nem adhat rájuk engedélyt. Szintén rendelet rögzíti, hogy mely intézmények jogosultak őssejt-levételére. Ezek a budapesti Szent László Kórház, a volt hematológiai intézet, amely már az Országos Gyógyintézeti Központ része, a miskolci kórház és az illetékes pécsi egyetemi klinika.
Mint korábban arról hírt adtunk, több magyar magáncég próbálkozott üzleti alapon újszülöttek köldökzsinórvéréből nyert őssejtek külföldi tárolásával, ám a hatóságok nem adtak erre engedélyt. Ennek ellenére egy cég tavaly több mint 900 csecsemő őssejtjeit juttatta külföldre - holott nincs engedélye.