Ősi brit múmiákra bukkantak

A britek ősei is mumifikálták halottaikat, a szokást ráadásul közel egy időben vezették be a műfaj nagyjaival, az egyiptomiakkal - állítja egy brit archeológus. Egy férfi és a női múmia régebbi, mint a híres Tutanhamoné, akit 3200 éve temettek el.

Dr. Mike Parker-Pearson a skóciai Dél-Uist szigetén olyan bronzkori - mintegy 3000 éves - emberi maradványokra lelt, amelyek mumifikálás nyomait őrzik. A két holttestről úgy tudni, hogy ezek a Britanniában valaha fellelt legkorábbi mumifikált leletek.

A Cladh Hallan-i testekre a régészek egy bronzkori lakóház alatt találtak rá, és ugyanitt a föld mélyebb rétegeibe ásva arany ékszerekre, ámbrából készült lámpásokra és szerszámokra, még mélyebben pedig állati maradványokra bukkantak. A maradványok első látásra egyszerű csontvázaknak tűntek, ám a régészeknek szöget ütött a fejébe a csontok különös barnás csillogása. Csak a további részletes vizsgálatok során derült fény arra, hogy bár a testekből látszólag csupán a csontváz maradt fönn, azokat valójában mumifikálódott bőrréteg borítja.

Köztudott, hogy az egyiptomiak forró homokot és sókat használtak halottaik testének konzerválásakor, a britek viszont - magyarázza Parker-Pearson - a mocsarakban, dagadó lápokban fellelhető savas anyagokat használták föl erre a célra. E tartósító módszer miatt a brit múmiák sokkal inkább a perui múmiákkal mutatnak hasonlóságot.

A dagadó láp

Jóllehet a testeken a kötés már rég szétfoszlott, mégis számos nyoma látható a mumifikálásnak. Erre utal például az, hogy a testeket kizsigerelték, valamint a szénizotópos vizsgálatok ama váratlan eredménye, miszerint a megboldogultak már az eltemetésüket megelőzően 600 évvel elhunytak. A férfi-csontváz például Kr.e. 1600 körülről származhat, ám csak Kr.e. 1000-ben temették el. Ez idő alatt csakis a mumifikálás óvhatta meg őket a rothadástól. A szakemberek számos lehetőséget mérlegelve arra a következtetésre jutottak, hogy a körnéyken fellelhető lápok anyagaiban kell keresni a tartósítás módszerét. A dagadó láp anyagai néhány hónap alatt tartósították a bőrt, de még nem okoztak túlzott pusztítást a csontozatban. Ezután a testeket valószínűleg egy a szakemberek által múmiaháznak nevezett épületben helyezték el, és itt pihentek évszázadokig, földbe temetésük napjáig.

Különös részlete a leletnek, hogy a női maradványok saját metszőfogaik közül kettőt a markukban tartottak.

Ki lehetett a mumifikált emberpár?

A múmiák valaha fontos személyiségei lehettek a helyi klánnak - vélik az archeológusok. Halálukat követően a klán tagjai valószínűleg mágikus erőt tulajdonítottak őseik maradványainak, úgy tartották, azok képesek kapcsolatba lépni az istenekkel és szellemekkel, képesek népük érdekeit képviselni a szellemvilágban és távol tartani a gonosz démonokat - ezért tartották olyan nagy becsben a halottak maradványait.

A Cladh Hallan-i testeket a University of Sheffield archeológusai vetik további vizsgálatok alá.