Új vírus okozhatja a tüdőgyulladás-járványt

Az eddig tíz áldozatot szedett atipusos tüdőgyulladás kórokozója nemrég kerülhetett át az emberre. Nem kizárt, hogy új betegség jelent meg - mint annak idején az ebola vagy az AIDS esetében.

A WHO koordinációjában jelenleg 11 laboratórium dolgozik világszerte a kórokozó azonosításán, ahol már gyakorlatilag minden ismert, légúti fertőzést okozó baktérium, gomba vagy vírus lehetséges szerepét megvizsgálták.

Szerdán Hong Kong-i kutatók bejelentették, hogy kulcsfontosságú lépést tettek a kórokozó meghatározásában. Véleményük szerint a betegséget egy olyan vírus okozza, amely az ún. paramyxoviridae család tagja. A Chinese University of Hong Kong és a Prince of Wales Hospital orvosai szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák: valóban új vírustörzsről van-e szó.

E víruscsalád ellen nem létezik sem antivirális szer, sem védőoltás. A szakemberek szerint azonban nem túlságosan gyorsan terjed, így globális nagy járványtól nem kell tartani.

A kutatók véleménye szerint lehetséges, hogy új kórokozóval van dolgunk, amely a közelmúltban kerülhetett át állatokról az emberre, s ezzel új betegség jelent meg - mint annak idején az ebola vagy az AIDS esetében.

Az atípusos tüdőgyulladás-járványt kiváltó, igen virulens új kórokozó eddig legalább tíz áldozatot szedett világszerte, s eddig több mint 500 embert fertőzött meg. A betegség sorozatos felbukkanására az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a múlt szombaton hívta fel a figyelmet.

Az MTI ugyanakkor arról számol be, hogy orvosszakértők szerint nincs ok a pánikra: a betegség nem terjed olyan agresszív formában, mint például az influenza legtöbb formája. Míg az influenza szokásos formái fertőzésveszélynek teszik ki például az egy helyiségben tartózkodó embereket, az atípusos tüdőgyulladás esetében orvosszakértők szerint nem bizonyított, hogy e betegséget például a fertőzött személy mellett ülő emberek is megkapnák. Az atípusos tüdőgyulladás terjedéséhez a jelek szerint közeli érintkezés szükséges: a járvány első hullámában is főként egészségügyi dolgozók betegedtek meg.

A betegség ráadásul a terjedésével párhuzamosan egyre gyengébb formában jelentkezik. A WHO tisztségviselői szerint a járvány legutolsó hullámában megfertőződött emberek közül néhánynak javult az állapota.

Tüdőgyulladást bakteriális, vírusos és gombás fertőzések egyaránt okozhatnak. Az ún. atípusos tüdőgyulladás (vagy korábbi nevén súlyos akut légúti szindróma - Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS) hátterében általában baktériumok állnak (például: Legionella pneumophila, Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae). Ezeket egyelőre nem sikerült kimutatni.

A fertőzés a vietnámi Hanoi városából indult, egy egyedi esettel. Az eddigi fertőzések zöme Vietnám, Hong Kong, Szingapúr és Kína területére esik, de a kórokozó felbukkant már Kanadában, Ausztráliában, Thaiföldön, Nagy-Britanniában, Németországban, Izraelben, sőt a szomszédos Szlovákiában is.

A tesztek során olyan - egyébként a légúti betegségekkel általában nem összefüggő - kórokozókat is megvizsgálnak, amelyek a potenciális biofegyver-hatóanyagoknak számítanak.