A világ legrégibb fegyverei kerültek elő Törökországból

Ötezer évvel ezelőtt kovácsolták azokat a kardokat a mai Törökország területén, amelyeket Marcella Frangipane olasz régész mutatott be egy firenzei konferencián.

A római egyetem régészprofesszora vezette a délkelet-anatóliai Taurus-hegység Arslantape nevű községénél folytatott ásatásokat, ahonnan a kardok is előkerültek. Az első elemzések szerint a fegyverek Kr. e. 3300 körül készültek, tehát több mint ötezer évesek.

A kardok lapját és nyelét egyetlen fémdarabból kovácsolták; három fegyvert pedig gyönyörű ezüstberakással díszítettek.

"A kardok hosszúsága 45 és 60 cm között van, ami azt valószínűsíti, hogy valóban igazi fegyverként szolgáltak. Mintegy száz évvel régebbiek, mint a mostanáig legidősebbnek tartott kardok, amelyeket szintén Törökországban, Alaca Hoyuk-nál tártak fel" - nyilatkozta Frangipane a sajtótájékoztatón.

Az arzén-réz ötvözetű szerszámok magas szintű kovácsmesterségről tanúskodnak. A kovács arzénnal ötvözte a felhevített rezet, ezzel megváltoztatta a fém tulajdonságait, s így erősebb, ellenállóbb fegyvert hozhatott létre.

A kardokat egy palotára emlékeztető nagy épületegyüttesben találták meg. A kb. 5000-5350 éves épület a Közel-Kelet legősibb feltárt közigazgatási központja. Külön érdekes, hogy a falakba 11 lándzsahegyet erősítettek.

"Mezopotámiában is számos templomterület van, de csupán Arslantepében találtunk nagy, egymással összekapcsolt épületeket, tárlóhelyiségeket és díszített falakat. Az egyik raktárban nagy mennyiségben találtak tömegesen előállított, mondhatni "sorozatgyártott" edényeket; a régészek szerint nem kizárt, hogy működhettek a mai menzákra emlékeztető étkezők, ahol az egyszerű edényekben ételt osztottak a munkásoknak - mondta Frangipane.

A régészek ezenkívül 2000 "agyagbetétet" is találtak; ezekkel "adminisztrálták", ha a zsákok és edények tartalmát elszállították. Ezeket rendszerezték és megőrizték, ezzel létrehoztak egy olyan adminisztratív és könyvelőrendszert, amely írás nélkül megteremtette talán a Föld első bürokráciáját.

Frangipane és kutatócsoportja további fegyvereket is talált egy királyi sírban, amely közvetlenül a palota lerombolása után készült, Kr. e. 3000 körül. A sírban talált ládikó mesés - réz, ezüst és arany - kincseket rejtett.
.
"Ez a sírhely nem csupán a fegyverek és az nemesfémek miatt értékes, de azért is, mert részletes bepillantást enged azokba az eseményekbe, amelyek nyomán ez a központ elpusztult. Frangipanéék munkája révén megérthetjük - amennyire a történelem e korai szakaszában csak lehetséges - az akkori emberek döntéseit és cselekedeteit. E feladat jelenleg a legjelentősebb azon próbálkozások közül, amelyek célja egy korai délnyugat-ázsiai adminisztratív központ rekonstrukciója" - fogalmazott Henry Wright michigani antropológiaprofesszor, a civilizáció hajnala összetett társadalmainak neves szakértője.