A Neander-völgyi fürge ujjai

A köztudatban a Neander-völgyiek bumfordi, esetlen mozgású lényekként élnek. A legújabb kutatási eredmények azonban rácáfolnak arra a korábbi vélekedésre, hogy "unokatestvéreink" ügyetlen mozgásuk miatt bizonyultak volna evolúciós zsákutcának.

A Neander-völgyi kezének 3D-s modellje

A Neander-völgyiek mintegy 230-300 ezer ezelőtt jelentek meg Európa és a Közel-Kelet vidékein. Tehetséges vadászok voltak, akik jól alkalmazkodtak a jégkorszak éghajlatához. Mégis, amikor mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a modern ember megjelent a színen, a Neander-völgyiek kihaltak. Az emberős különös eltűnésének oka régóta foglalkoztatja a kutatókat.

Finom mozdulatok

A fosszilis kézcsont-maradványokon nemrég elvégzett komputervizsgálatok szerint az emberősök keze szinte ugyanazzal a finomsággal mozoghatott, mint a ma élő emberé. Ezzel gyengülni látszik az a feltételezés, miszerint a Neander-völgyiek esetlen mozgásuk - nem utolsósorban fejletlen kézügyességük - miatt haltak volna ki. Korábban a szakemberek a kézügyességével magyarázták a modern ember evolúciós sikerét a Neander-völgyihez képest, akiről azt tartották, otromba kézmozdulatai miatt képtelen lett volna "riválisa" különféle kőszerszámainak - baltáinak és késeinek - elkészítésére és használatára.

"A Neander-völgyiek épp olyan ügyesen bántak szerszámaikkal, mint a mai ember" - véli a kutatást vezető Wes Niewoehner, a San Bernadino-i University of California munkatársa. Niewoehner és kutatócsoportja a franciaországi La Ferrassie-ben talált fosszilis hüvelyk- és mutatóujj-maradványok alapján elkészítette a Neander-völgyi kezének három dimenziós komputeres modelljét. A modell egyértelműen azt sugallja, hogy a Neander-völgyi igen kifinomult kézügyességgel bírhatott, s nem okozhatott gondot neki mutató- és hüvelykujj-begyének összeérintése sem.

Ám akkor mivel magyarázható, hogy a korabeli modern ember szerszámain a kőpenge rendszerint csontnyélre van rögzítve, a Neander-völgyi eszközei pedig egyszerűbb szerkezetűek: pattintott kövek nyél nélkül? Ha mindkét faj hasonló kézügyességgel rendelkezett, miért voltak a Neander-völgyiek szerszámai kezdetlegesebbek?

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Neander-völgyiek - miután generációkon át sikerrel birkóztak meg a jégkorszaki Európa zord természeti adottságaival - nem láttak okot rá, hogy jól bevált technikáikat és eszközeiket újakra cseréljék - vélekedik dr. Paul Pettitt, az Oxfordi Egyetem munkatársa. "Úgy látszik, a Neander-völgyiek általában véve ragaszkodtak megszokott dolgaikhoz." A modern ember evolúciós győzelme inkább kulturális, semmint technológiai győzelem lehetett. A jól szervezett közösségekben élő ember utódainak minden bizonnyal több esélye volt a túlélésre, s ez által a fajnak a fönnmaradásra.