A vércukorszint mérésére szolgáló hagyományos módszer naponta több apró tűszúrást igényel, amelynek segítségével a beteg vérmintákat vesz az ujjaiból. Bár egyetlen tűszúrás nem túlságosan fájdalmas, a gyakori ismétlődés miatt az ujjbegyek igen érzékennyé válnak, a tapintás fájdalmat okozhat, ráadásul csak olyan munkát lehet végezni, ahol az ujjak tiszták maradnak és nincsenek kitéve fokozott igénybevételnek.
Ezen a sok millió embert érintő problémán segíthet egy pompás technikai megoldás, amelyet a University of Pittsburgh kutatói fejlesztettek ki - írja a Scientific American. Sanford A. Asher és David Finegold vezetésével olyan speciális anyagot alkottak, amelynek segítségével a cukorbetegek fájdalom nélkül és szó szerint egy szempillantás alatt ellenőrizhetik vércukorszintjüket, talán már pár éven belül.
Egy vékony műanyag szenzorról van szó, amelynek géljébe (kocsonyaszerű alapanyagába) kristályhálózatot ágyaztak be. A gélhez olyan molekulacsoportokat kapcsoltak, amelyek különösen érzékenyek a glükóz (a vérben és egyéb testfolyadékokban lévő szőlőcukor-molekula) jelenlétére, s azt nagy hatékonysággal kötik meg. A kötések következtében létrejövő molekula-komplexek miatt megváltozik a gél alakja és kiterjedése, ami viszont a szenzor fényáteresztő-képességére van hatással. Az eredmények szerint a cukorszint változása színváltozáshoz vezet: normális értékeknél a szenzor zöld színű, veszélyesen alacsony cukorszintnél vörös, veszélyesen magasnál pedig lila.
A szenzor éppen ezért kontaktlencsébe építhető, s egy tükör segítségével a beteg szó szerint láthatja a cukorszint változásait - anélkül, hogy vért venne magától. Természetesen így a szem csarnokvizének glükózszintjét lehetne mérni, de ez nem probléma. A csarnokvíz glükózszintje ugyan sokkal alacsonyabb a vércukorszintnél, az eddigi kísérletek alapján azonban megbízhatóan kimutathatók belőle a változások.
Az állatkísérletek rövidesen megkezdődnek, s talán egy év múlva már klinikai próbákon lehet tesztelni az eljárást, amelynek részletes leírása az Analytical Chemistry c. szaklap májusi számában jelenik meg.