A legmodernebb 3D-s számítógépes technológiák felhasználásával készülhetett el Periklész Odéonjának virtuális valóság modellje is, melyet a Kr. e. ötödik század közepén építettek Athénban.
Periklész Odéonját az első fedett színházként tartják számon, amely egyúttal a modern előadó- és színháztermek elődjének, prototípusának is számít. Az egyetem színművészeti tanulmányok fakultásának és e-laboratóriumának kutatói által elkészített 3D-s modell ugyanakkor merőben új bepillantást engedett az építmény tervezésbeli jellemzőibe.
A kutatók úgy találták, hogy a kilenc sorban elhelyezett kilenc-kilenc oszlop miatt a közönség jó 40 százaléka számára csak takarásban lehettek láthatók az előadások. Az építmény tervezésbeli felépítése ugyanis ahelyett, hogy a legelőnyösebb vizuális élményt adta volna a nézőközönségnek, úgy lett megszerkesztve, hogy magának az auditóriumnak a nagyságát, látványát hangsúlyozza ki, helyezze előtérbe.
A kutatócsoport tervei között egyébként mintegy 30 európai színház, köztük a Dionüszoszi Színház és a londoni Globe Theatre virtuális rekonstrukciója is szerepel. A kutatók remélik, hogy a virtuális modellek közelebb visznek majd az ókori színdarabok és előadások, valamint a színrevitelükhöz először használt terek és építmények jobb megértéséhez.
"A virtuális építménymodellek révén a legbonyolultabb részletek is láthatóvá válnak, a 3D-s ábrák jóvoltából pedig olyan tapasztalásélményt szerezhetünk az idő, tér és megvilágítás viszonyairól, amely összehasonlíthatatlanul élvezetesebb bármilyen egyetemi előadásnál vagy diavetítésnél" - emelte ki Drew Baker, az intézmény e-laboratóriumának multimédiatervezője.
"A színdarabok színreviteli körülményeinek, felállításának megismerésével a színművészet lényegébe is mélyebb betekintést nyerhetünk" - mutatott rá Richard Beacham professzor.