A kiszombori kutatás egyik szakmai különlegessége, hogy az 1929 óta feltárt, több mint 180 lelőhely között 20 olyan sír van, amelybe az elhunytat a lovával együtt temették el - hívta föl a figyelmet Türk Attila, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, az ásatások egyik vezetője hozzátéve, a régészek a Móra Ferenc által leírtak útmutatásával és egy 1927-ben készített kataszteri térkép alapján jutottak el a temetőkhöz. Móra Ferenc annak idején azt dokumentálta, hogy kinek a földjén végzett feltárást, a térképpel pedig a régészek azonosítani tudták a területeket. Segített az eligazodásban egy öreg körtefa és egy kőkereszt is, amelyek szerepelnek a térképen - fűzte hozzá Türk Attila.
A feltárás egyik célja az, hogy korszerű eszközökkel és módszerekkel hitelesítsék azokat a megállapításokat, amelyeket Móra Ferenc 1929-1930-ban a kiszombori ásatásai során tett - mondta el Türk Attila. A kutatások további célja, hogy információkkal járuljanak hozzá a genetikai vizsgálatok a honfoglaló magyarság etnogeneziséhez című országos programhoz.
Kiszombor déli határában - hozzávetőlegesen egy kilométeres körön belül - három, egyenként negyedhektáros temető terül el. E területek a sík vidékből dombszerűen kiemelkednek, vízmentesek, ezért - mint azt a feltárások igazolták - több, egymás után következő korokban élő népcsoport választotta azokat temetkezési helyül. Az egyik területen egymás fölött őskori, gepida, avar és honfoglaló magyar sírokat találtak, a két másik helyen csak két nép - avar és honfoglalás kori magyar - temetkezett.