A levéltáros a XVIII-XIX. század fordulóján élt Sipos Dániel református lelkész és könyvgyűjtő hagyatékát tanulmányozta, amikor feltűnt, hogy a Thesaurus című, XVII. századi, Lipcsében kiadott, német-latin nyelven írt szótárt egy régebbinek tűnő kottalapba csomagolták. "Abban az időben bevett szokás volt, hogy újabb köteteket régebbi, akkor kevésbé értékesnek ítélt pergamenekbe csomagoltak" - magyarázta Szabó Gábor.
A levéltár a kotta korának és eredetének meghatározásához a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetéhez fordult, ahol a szakértők rövid kutatás után megállapították: a pergamenlap feltehetően egy XV. századi gradualéból, azaz egy olyan könyvből való, amely az istentisztelet liturgiájának az énekkar által megszólaltatott részeit tartalmazza. Az elsődleges szakvélemény szerint valószínűleg Nyugat-Európában készült és ciszterci szerzetesek használták.
Bár Magyarországon több épen fennmaradt graduale ismert, egy ilyen lap a Dél-Dunántúlon ritkaság, ahhoz hasonlót ugyanis ebben a térségben még nem találtak - ismertette Hoppál Péter, a Baranyai Református Egyházmegye könyvtárának és levéltárának otthont adó Pécsi Református Gimnázium és Kollégium igazgatója. Jelenleg folyik egy szintén ritkának számító - svájci városcímert és a svájci reformáció szimbólumaként ismert zászlós bárányt ábrázoló - papírra készült lenyomat, egy úgynevezett fadúc-nyomat vizsgálata. A papírlap szintén Sipos Dániel hagyatékából származik.
A leleteket a megfelelő restaurálás és előkészítés után október 31-én, a református egyházmegye értékeit bemutató kiállításon a nagyközönségnek is szeretnék megmutatni - mondta el Peterdi Dániel, az egyházmegye esperese.