Tykocin környékén egyes gazdaságokban több a gólya, mint az ember, ezért kaphatott "európai gólyafalu" státust és díszoklevelet a német Euronatur környezetvédő szervezettől. A természetvédelem ilyesfajta eredményei magyarázzák, hogy a Podlaskie vajdaság, ahol Tykocin is található, Lengyelország idegenforgalmi szempontból egyik leggyorsabban fejlődő, legnépszerűbb régiója.
A Podlaskie vajdaság területére nézve a hatodik a tizenhat lengyel vajdaság közül: 20 180 négyzetkilométeren fekszik, vagyis az ország összterületének 6,4 százalékát foglalja el. Lakóinak száma 1 millió 224 ezer, az össznépesség 3,2 százaléka. Székvárosa Bialystok 284 ezer lakossal; a sorrendben következő két nagyobb város a 68 ezres Suwalki és a 66 ezres Lomza.
Lengyelországnak etnikai és vallási szempontból ez a legváltozatosabb vidéke: lengyeleken kívül fehéroroszok, litvánok, ukránok, tatárok, oroszok és romák, római katolikusok mellett ortodoxok (köztük ószertartásúak) és muzulmánok is élnek itt, akik mind rajtahagyták nyomukat a környék ezerszínű kultúráján.
A Podlaskie vajdaságban található a legtöbb - összesen hat - lengyel nemzeti park, köztük az ország legrégebbi és leghíresebb természetvédelmi területe, az 1921-ben létesített, bölényeiről híres bialowiezai park a fenséges bialowiezai ősrengeteggel, amely valaha a lengyel királyok és az orosz cárok kedvenc vadászterülete volt.
A biebrzanski nemzeti parkban húzódnak Lengyelország és a kontinens e részének legnagyobb természetes lápjai. A vajdaság gazdag madárállományon belül külön meg kell említeni a fehér- és feketególyákat, melyek fészkeit féltő gonddal vigyázzák a helybeliek.
A Suwalki-tóvidéken hullámzik Lengyelország legmélyebb tava, a 108,5 méter mély Hancza-tó. Ez az ország leghidegebb sarka, az átlagos középhőmérséklet az elmúlt 30 évben mindössze 6,3 Celsius-fok volt (miközben például Varsóban 8,1 Celsius-fok), s ez egyúttal az ország leggyérebben lakott régiója, egy négyzetkilométerre 61 lakos esik (az országos átlag 124).