A műtétre elsőként olyan nők körében kerül sor, akik méh nélkül születtek, illetve akiknek egészségügyi okokból orvosi beavatkozás során távolították el méhüket - mondta el Mats Brannström professzor, a Sahlgrenska University (Göteborg) munkatársa. Donorként a páciens lánytestvére, esetleg édesanyja jöhet szóba abban az esetben, ha lemond a további gyermekvállalásról. A kor a műtét elvégzésében nem akadályozó tényező. Az eljárással "lehetségessé válik, hogy abból a méhből adjon valaki életet gyermekének, amiből önmaga is megszületett" - mutatott rá Brannström professzor egy szakmai konferencián.
Brannström és munkatársai egereken végeztek sikeresen méhátültetéseket, s a kísérletek során két generációt hoztak létre egyetlen anyaméh segítségével. Ugyan az 1950-es évektől folynak kutatások a méhátültetés terén, s 2002-ben egy szaudi asszonyon sikeres méhátültetést végeztek, ám a transzplantált méhből utódot világra hozni korábban nem sikerült.
A tervek szerint a gyakorlatban a megtermékenyítés laboratóriumi körülmények között (in vitro) történik majd, s a gyermek császármetszéssel jön a világra.
A méhátültetéssel kiküszöbölhetővé válhatna a béranyaság oly vitatott problémája, hiszen a törvény egyértelműen a gyermeket nemző, kihordó és felnevelő anyát határozhatná meg a csecsemő törvényes édesanyjaként.
Brannström professzor szerint amiatt nem kell aggódni, hogy az első méhátültetésekre kevés lenne a jelentkező, hiszen a sikeres állatkísérletekről szóló beszámolója után többszáz érdeklődő levelett kapott.
A női meddőség terén az esetek három-négy százalékát a méh rendellenessége okozza.