Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség Bizottsága július 2-án, szerdán befejeződött háromnapos ülésén határozott erről, és hasonló döntést hozott a bulgáriai szrebarnai víztározó, illetve a Szerbia-Montenegróban lévő, védett kotori természeti és kultúrtörténeti régióval kapcsolatban is.
A három amerikai szövetségi állam, Montana, Idaho ás Wyoming határán fekvő, mintegy 9000 négyzetkilométer kiterjedésű Yellowstone Nemzeti Park a világ legelső nemzeti parkja, 1872-ben hozták létre, védetté nyilvánítva ezzel a park területén található fantasztikus formájú sziklatömböket, gejzíreket, forrásokat, tavakat, és a terület állatvilágát.
Az UNESCO 1978-ban nyilvánította a parkot a világörökség részévé, 1995-ben pedig felvette az úgynevezett vörös listára, amelyen a világörökséghez tartozó, veszélyben lévő területeket tartják nyilván. A park azért került fel nyolc esztendeje e listára, mert abban az időben észak-keleti csücskének közelében, Montanában aranybánya nyitását tervezték, s ez - egyebek között a bányához vezető közút megépítése következtében - veszélyeztette volna a Yellowstone ökoszisztémáját.
Az UNESCO most úgy véli, hogy a nemzeti parkot fenyegető közvetlen veszély megszűnt, mivel az aranybányászati tervek lekerültek a napirendről. A bányászaton túl a park vezetése sikerrel oldotta meg másik problémáját, az egész éven át özönlő látogatóáradat kezelésével kapcsolatos szervezési kérdéseket is.
Ami a szrebarnai víztározót illeti, az UNESCO Világörökség Bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy a bolgár hatóságok nagy erőfeszítéseket tettek a közeli Duna áradásainak kordában tartására, védelmet biztosítva ezzel a mintegy 600 hektáros, folyóvizek által táplált tó térségben élő több mint száz, részben veszélyeztetett madárfajnak.
A Kotori-öblöt és környékét, amely a középkorban jelentős kereskedelmi és művészeti központ volt, 1979-ben nyilvánították a világörökség részévé.