A kutatók már felismerték, hogy a fiúcsecsemők nagyobb terhet rónak az anya szervezetére: több energiát követelnek a terhesség alatt, és általában nehezebb súllyal jönnek a világra.
A kutatók ezen túl úgy vélik, hogy az idegen férfiantigének vagy fehérjék váltanak ki egy alapvető immunválaszt az anya szervezetéből, és nagy részben ez felelős a spontán vetélésekért.
Ole Christiansen, a Koppenhágai Nőgyógyászati Klinika kutatóorvosa munkatársaival 181 másodlagos vetélésen átesett nő epidemiológiai elemzését végezték el, akik 1996 és 2000 között vettek részt klinikai vizsgálaton. A másodlagos vetélés olyan helyzetet jelöl, amikor egy nő legalább háromszor vetélt el azután, hogy egy gyermeke már született.
Azok közt a nők között, akiknek az első gyermeke kislány volt, 73 százalékuk 2002 januárjáig világra hozott egy második csecsemőt is. Ezzel szemben a fiús anyáknak csak 54%-a szült még egy gyermeket. A kutatók megállapították, hogy a fiús anyák átlag 3,9, míg a lányos anyák 3,5 vetélésen estek át, mielőtt egy újabb gyermekük született volna. Ez kicsiny, de statisztikailag szignifikáns különbség.
Immunreakció
Egyes esetekben azonban - a szülők minden próbálkozása ellenére - a gyermek testvér nélkül marad. "Pácienseim között legalább 50-en vannak, akiknek fiú-szülés után nem lett második gyermekük, míg lány születése után ez az arány csak 20 százalék" - nyilatkozta Christiansen.
Christiansenék szerint egyes nőkben - amikor fiút várnak - fokozott immunreakciót váltanak ki a méhlepény felületén megjelenő szövettípusok.
"Az anya immunrendszere ilyenkor antitesteket termelhet, de a fehérvérsejtek is reagálhatnak a méhlepény ellen. Amennyiben ez a feltételezés megállja a helyét, úgy az első terhesség érzékennyé teszi az anya immunrendszerét, aminek következtében az erősebben reagál a következő terhességek során."
Hasonló okokból ismeretes, hogy a csontvelőátültetés kockázatosabb, ha a lánytestvérből a fiúba ültetnek át, mintha fiútestvérből fiútestvérbe. Ez a veszély még magasabb akkor, ha a lánytestvér már volt terhes.