Nyulakkal a bugaci tüzek ellen

Leégett erdő, megperzselődött ágak, hamuval borított aljnövényzet, üszök és pernye mindenütt. Nem telik el nyár anélkül, hogy ne gyulladna fel akár többször is a növényzet a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magatartásgenetikai tanszékének kutatói olyan módszer kidolgozásán fáradoznak, amelynek segítségével megakadályozható a gyakori és gyorsan terjedő tüzek kialakulása, az erdő pusztulása.

A kísérleteket Altbäcker Vilmos biológus vezeti, aki úgy véli, a tűzesetek terjedése összefüggésben van a legelésző állatok, elsősorban a nyulak és a birkák megfogyatkozásával. Az egykori hatalmas birkanyájak helyén ma csak elvétve legelészik néhány állat. A gazdasági körülmények megváltozása miatt a tenyésztéssel leálltak, a nyájak lassan elöregedtek, a birkák létszáma rohamosan csökkent. Az üregi nyulak pedig teljesen kipusztultak Bugacról. A hosszúra nőtt fű így sokkal könnyebben gyullad meg, akár egy eldobott gyufa lángjától is.

Feltevéseik beigazolására a kutatók többféle kísérletet is elvégeztek. Először is a birkák, illetve a nyulak táplálkozási szokásait vizsgálták legelés közben.

Kertész Miklós növényökológus a birkák legeltetése során megállapította, hogy a környéken egyébként gyakori szürkekákából a birka szinte semmit sem fogyaszt, ugyanakkor a csenkesznek és az árvalányhajnak csak helyenként marad meg a letaposott szalmája.

Tűz-kísérlet

A nyúlkísérlethez már egy picit "csalniuk" is kellett a kutatóknak, hiszen a Nemzeti Park területén ma már nem él üregi nyúl, a betegségek és a vadászok ezt az állatfajt innen régen kipusztították. Ezért a legeltetéses kísérletet az üregi nyulak "leszármazottaival", azaz a hasonló táplálkozási szokású házinyúllal végezték el. Az elkerített mintaterületekre kiengedett nyuszik a szürkekákát szinte teljesen elfogyasztották, a csenkeszből és árvalányhajból elég sokat hagytak. A két állat legelése tehát erősen különbözik egymástól, mindkét faj egyedei válogatnak a rendelkezésre álló élelem között.

De miként is védenek a bugaci tüzektől a nyulak és a birkák? A kutatók fel is gyújtották - igaz, szigorúan ellenőrzött körülmények között - a mintaterületeket, és kiderült, hogy a lelegelt területen a kedvező széljárás ellenére sem terjed a tűz, és a leégett földterület hőmérséklete is gyorsan csökken. Azokon a területeken tehát, amelyet lelegeltek az állatok, rövidebb lett a fű. A tűzvészhez pedig az kell, hogy az egyik fűcsomóról a másikra terjedjen a láng. A rövidre rágott gyep egyébként is jóval alacsonyabb hőmérsékleten ég, ha meggyullad egyáltalán, így jóval kevesebb kár keletkezik.

Az ökológusok kívánatosnak tartják a legeltetést a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Az üregi nyulak - noha nem őshonosak Magyarországon, s valaha a római légiókkal terjedtek el - ma már az ökoszisztéma szerves részeivé váltak. Folyamatos rágcsálásuk hozzátartozna a temrészetes növényvilág fennmaradásához és segítene a pusztító tűzvészek megfékezésében is.

Delta - mtv1, augusztus 3. vasárnap, 12:40