Árpád-kori leletek egy debreceni mélygarázs helyén

Debrecen középkori múltjához tartozó régészeti leletekre bukkantak egy belvárosi építkezés alapozásakor - ismertette a Déri Múzeum régészeti osztályvezetője.

Egy mélygarázs-építést megelőző földmunkák során középkori, az Árpád korig visszanyúló házlapokra bukkantak, de találtak egy szarmata, azaz a római császárkorból származó, cserépedények törmelékeit tartalmazó gödröt is. A beruházó cég 15,7 millió forintot utalt át a múzeumnak, a szerződés értelmében november 15-ig kell elvégezniük a feltárást a területen.

Hajdú Zsigmond beszámolt arról is, hogy folyik az M35-ös számú autópálya nyomvonalának régészeti feltárása. A július 28-án kezdődött feltárás költségkerete meghaladja a 600 millió forintot, ebből 19 lelőhelyen kell elvégezni a régészeti munkákat.

Debrecen-Bellegelő-Bárdostanya térségében nagy méretű, mintegy három hektár kiterjedésű település nyomaira bukkantak. "A késő avar és honfoglalás kori település nyomaira utaló lakrészeket, szabadtéri műhelyeket, állattartó karámokat és különböző árkokat tártak fel eddig a régészek" - mondta el a feltárásvezető. Régészeti érdekesség az a több mint 100 síros temető is, amely több időszakból, így a szarmata, a késő avar és a honfoglalás korából származó sírokat tartalmaz.

Az autópálya-nyomvonal feltárásának jövő év augusztus 31-i határideje a kisajátítások elhúzódása miatt nem tartható, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy 2005-ben megkezdődhessen az építkezés - közölte Hajdú Zsigmond hozzátéve, az autópálya-nyomvonal másik kiindulópontján,
Hajdúböszörmény térségében is folynak a régészeti feltárások.