Földön kívüli élet: az eddigi legesélyesebb hely

Az Ikrek csillagkép egy halvány csillaga áll jelenleg annak a listának az élén, ahol a szakemberek szerint a legnagyobb esély van a Földön kívüli élet jelenlétére.

A 37 Gem jelzésű csillag 42 fényévnyire van Napunktól (ami kozmikus léptékkel mérve közelinek számít), s az eddig vizsgált csillagok közül a leginkább hasonló hozzá.

Maggie Turnbull (University of Arizona) és kollégái 5000 olyan csillag közül választottak ki harminc ígéretes célpontot, amelyek 100 fényévnyi távolságon belül helyezkednek el. Ezek közül is a 37 Gem a legígéretesebb abból a szempontból, hogy az általunk ismert életet hordozó bolygói lehetnek: a Naphoz hasonlóan stabil, életének derekán járó csillag, amely csak árnyalatnyival melegebb és fényesebb központi csillagunknál - írja a New Scientist.

A kutatás egy hosszú távú program része, amelynek keretében új generációs űrtávcsövekkel fedeznének fel a Földhöz hasonló bolygókat a Naprendszeren kívül. A NASA legkésőbb a következő évtizedben indítja TPF (Terrestrial Planet Finder, azaz Föld-típusú bolygókat kereső) teleszkópját, míg az ESA (Európai Űrügynökség) egy több teleszkópból álló rendszert szeretne az űrbe telepíteni (Darwin-projekt).

Az eddig felfedezett mintegy 100 Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) a Jupiterhez hasonló vagy annál nagyobb gázóriás.

Bolygók keresése csillagok körül

Valószínű, hogy az élet bölcsőjét nem a forró csillagokban vagy a jeges csillagközi felhőkben, hanem az éppen megfelelő hőmérsékletű szilárd égitestek, bolygók (esetleg holdak) világában kell keresnünk. De léteznek-e megfelelő égitestek a "megfelelő helyeken", vagyis a Naphoz hasonló csillagok körüli ún. lakható zónákban, ahol hosszabb ideig biztosítható az élethez szükséges folyékony H₂O, vagyis víz fennmaradásához szükséges hőmérséklet? Azok a megfelelő égitestek, amelyeken elegendő szerves anyag van jelen, tömegük elég nagy egy jelentős gázlégkör felépítéséhez és megtartásához stb. (Ezen kívül lehetnek még más feltételek is.)

A kilencvenes évek közepe óta precíz, bár közvetett csillagászati megfigyelések révén sikerült mintegy száz olyan kísérő égitestet felfedezni közönséges csillagok körül, amelyek tömege jelentősen kisebb a csillagokénál, bár általában nagyobb a Jupiterénél. Egyetlen esetben, egy bolygónak a csillagkorong előtti átvonulását megfigyelve, sikerült bebizonyítani, hogy tényleg bolygóról van szó, és azóta egyértelműnek tekintik, hogy a közvetve megfigyelt égitestek túlnyomó többsége valóban az. Bár ezen újonnan felfedezett égitestek zöme igen közel kering csillagához, mások pályája pedig szokatlanul elnyúlt, ez mégsem zárja ki a Naprendszerhez hasonló bolygórendszerek létét, illetve azt, hogy lakható zónáikban egy vagy több megfelelő bolygó is keringhet, s ezek a műszerek javulásával remélhetőleg hamarosan felfedezhetőkké válnak. A jövő tervezett űreszközeinek egy fontos csoportja (például a Terrestrial Planet Finder) felfedezi, s azután közvetlen vizsgálat tárgyává teszi majd ezeket az életgyanús égitesteket, és megpróbálja színképi úton elemezni légkörük összetételét. (Részlet Almár Iván előadásából.)