A Magyar Tudomány Napja az Akadémián

A magyar tudomány a reformkor óta mindig is a nemzeti teljesítmény, a nemzeti hagyomány és kultúra szerves része volt, döntően meghatározta az ország külföldi megítélését - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Magyar Tudomány Napján tartott ünnepi ülésen. Ünnepi üléssel, tudományos elismerések átadásával és térplasztika-avatással emlékeztek meg a Magyar Tudomány Napjáról hétfőn Budapesten.

A kormány 1997-ben hozott rendeletet a Magyar Tudomány Napjáról, így tisztelegve Széchenyi István 1825-ös "nevezetes", egy Tudós Társaság megalapítására tett felajánlása előtt. E jeles nap alkalmából ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián, ahova eljutatta a polgárokhoz intézett üzenetét Medgyessy Péter miniszterelnök is.

"Az európai Magyarország akkor jut sikerre, ha a tudás nemcsak itt születik meg, de itt is marad, itt hajt hasznot. Itt hoz világhírt birtokosának és tágabb közösségének, s aztán innen, Magyarországról válik közkinccsé, hogy a világ és az emberiség javát szolgálja" - írta üzenetében a kormányfő.

"Meggyőződésem: a XXI. századi magyar tudománypolitika legfőbb kihívása az, hogy a Magyarországon megszerzett tudást itt tudja tartani, méghozzá azzal, hogy vonzó feltételeket teremt a kutatáshoz, a tudományos munkához."

A kormányfő emlékeztetett rá, hogy választott hazájában ezen a napon búcsúznak a XX. századi nagy magyar tudósnemzedék egyik utolsó óriásától, Teller Edétől, így e napon kétszeresen is ösztönzést érezhetünk arra, hogy elgondolkodjunk a korszerű, európai Magyar Köztársaságról (...), amelynek az erejét, nagyságát a tudás adhatja majd".

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában tartott ünnepi ülésen Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy a magyar tudomány a reformkor óta mindig is a nemzeti teljesítmény, a nemzeti hagyomány és kultúra szerves része volt, döntően meghatározta az ország külföldi megítélését. Az Akadémia elnöke hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy a magyar tudósok jelentős része számon tartott, megbecsült tagja Európa és a nagyvilág magas mércével mérő tudományosságának.

Magyar Bálint oktatási miniszter a kormány lépéseit áttekintve elmondta, hogy jövőre mintegy kétszeresére, több mint 40 milliárd forintra nő a kutatás-fejlesztés támogatása.

Az ülésen egyperces néma felállással és portréfilm vetítésével tisztelegtek Teller Ede világhírű atomfizikus emléke előtt, néhány órával kaliforniai búcsúztatását megelőzően, valamint előadáson idézték fel Neumann János matematikus alakját.

A rendezvény további részében tudományos elismeréseket adtak át: az Eötvös József-koszorúkat, az Arany János Közalapítvány a Tudományért kuratóriuma nagydíjait, a Simonyi Károly-díjakat, a Wigner Jenő-díjakat, a Munkácsi Bernát- és a Steindl Imre-díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal Akadémiai Szabadalmi Nívódíjait, a Bruckner Győző-díjakat, a Mikó Imre-díjat, valamint a Hevesy ifjúsági előadói díjak három fokozatát.

Az ülést követően avatták fel a magyar tudomány emlékművét a fővárosban. Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a Váci út 1-3. szám alatt, a Nyugati tér szomszédságában állították fel.

Az emlékművön háromszáz tudós - köztük Nobel-díjas kutatók, így Szent-Györgyi Albert, Békésy György, Wigner Jenő, Bárány Róbert, Gábor Dénes, Harsányi János, Lénárd Fülöp és Hevesy György, valamint a közelmúltban elhunyt Teller Ede - neve olvasható. Az alkotás emléket állít Korányi Sándornak, Babits Mihálynak, Szilárd Leónak, Bay Zoltánnak, Erdős Pálnak, Hőgyes Endrének, Neumann Jánosnak, Bartók Bélának és Márai Sándornak is.