"A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen" - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Mint mondta: tudományos világ a környezet és az emberi természet, az igazság megismerésére törekszik. "Ez az ösztönző erő azonban nem önmagáért való, hanem a közjót szolgálja", és ennek kell megalapoznia minden felelős politikai tevékenységet - fogalmazott a köztársasági elnök. Kitért arra, hogy a társadalom és a tudomány viszonyában paradigmaváltást lehet megfigyelni. Példaként említette, hogy míg a XVIII. századig a tudomány leginkább csak hobbinak számított, a XIX. században a tudományos kutatás már az ipar és a társadalom szükségleteit kezdte kielégíteni, a XX. században pedig a nagyhatalmi politika partnerévé vált.
Jelenleg az új tudományos felfedezések szinte azonnal a mindennapi élet részévé válnak - fűzte hozzá. Ezért szerinte mindazoknak közös nevezőre kell jutniuk, közös felelősséget kell vállalniuk, akik a társadalom és a tudomány közötti szakadékot áthidalásával hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. "A tudás, ... a tudományos ismeret lesz a modern társadalmak hajtóereje" - mondta. Kiemelte: az Egyesült Államokhoz és Japánhoz hasonlóan az Európai Unió is egy tudásalapú társadalmat épít.
Vizi E. Szilveszter felhívta a figyelmet arra, hogy a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. "Éppen ezért közös feladatunk mindent megtenni annak érdekében, hogy megoldásokat találjunk a társadalmi, környezeti és gazdasági problémákra, amelyeket gyakran a nem megfelelően alkalmazott tudomány okoz".