Hold fűtötte házak Norvégiában

Norvégia sarkvidéki részén egyes házakat már a Hold "fűt": az energiát tenger alatti erőmű adja, amelyet a dagály és az apály változása hajt.

Hammerfest város közelében egy tengeri csatornában az árapály áramlat, amelyet a Holdnak a Földre gyakorolt gravitációs vonzása okoz, meghajtja a tengerfenékre rögzített turbina 10 méteres lapátjait, hogy villamos energiát fejlesszen a helyi elektromos hálózat részére.

A prototípus egy víz alatti szélmalomhoz hasonlít, és a tervek szerint évente 700 ezer kilowattóra nem szennyező energiát termel majd, ami elegendő körülbelül 30 ház világításához és fűtéséhez.

Harald Johansen, a projektet megvalósító Hammerfest Stroem ügyvezető igazgatója elmondta, hogy először fordul elő a világon, hogy az árapály áramlatból így nyert villamos energiát bekapcsoltak a hálózatba. "A Kvalsund csatornában lévő erőmű, amely 80 millió koronába került, aprócska hozzájárulás az üvegházhatás elleni küzdelemhez, mivel nem olyan fosszilis fűtőanyagoktól függ, mint amilyen a kőolaj és a földgáz, amelyeket felelőssé tesznek a globális felmelegedésért."

Dagály idején körülbelül 12 órán át másodpercenként mintegy 2,5 méteres sebességgel áramlik a víz a Kvalsund csatornán keresztül, a csúcson megáll, aztán irányt változtat. Ekkor a turbinalapátok is automatikusan fordulnak.

Ha a projekt sikeres lesz, széleskörűen alkalmazhatóvá válik, és több millió dolláros megrendeléseket eredményezhet. Az új módszernek vannak előnyei a szélerőművekkel szemben, amelyek nem hoznak hasznot csendes időben, és amelyeket úgy kell megépíteni, hogy a hurrikán erejű szeleket is kibírják.

Korábban már építettek árapály-erőműveket Franciaországban, Kanadában és Oroszországban, amelyek dagálykor duzzasztógáttal összegyűjtötték a vizet mesterséges lagúnákban. Amikor jön az apály, a gravitációs erő átviszi a vizet a turbinákon, és villamos áramot termel. Az ilyen duzzasztógátak azonban megzavarhatják az állatok és a növények élőhelyét a folyótorkolatokban és a tengerpartok mentén.

Az árapály-áramlatok segítségével működő turbinák viszont csendesek, és nem láthatóak a felszínről: a halak, bálnák, fókák körbe tudják úszni őket anélkül, hogy elpusztulnának. Hátrányt jelentenek viszont a magas költségek. A Hammerfest Stroem becslése szerint egy kilowattóra körülbelül 0,3 koronába fog kerülni, ami háromszor annyi, mint egy tipikus vízerőműnél Norvégiában.

A karbantartás is problémákat okozhat, mert búvároknak kell lemenni a tengerfenékre. A hasonló kísérletek tenger alatti árapály-áramlati erőművekkel Ausztráliától Nagy-Britanniáig nem érték el azt a szakaszt, hogy ezek az erőművek áramot adtak volna az országos hálózatba.

A Statoil norvég olajcsoport, az ABB svájci-svéd műszaki csoport és a helyi norvég szolgáltatók partnerek a Hammerfest Stroem vállalkozásában. "Tapasztalatokat szeretnénk szerezni ebből, hogy megpróbáljunk magunk is zöld villamos áramot előállítani" - jelentette ki Hanne Lekva, a Statoil szóvivője.