Bár ma már talán nehéz elképzelni a látványt, az észak-amerikai Alaszka földjét valaha tulkok, mamutok, kardfogú tigrisek és vadlovak népesítették be. Ám mintegy 12 500 évvel ezelőtt történt valami, ami katasztrófához vezetett: az észak-amerikai kontinens nagytestű emlőseinek 70 százaléka kipusztult.
A kutatók hosszú idő óta vitatkoznak azon, hogy az éghajlat vagy az ember okozta-e a vadlovak kihalását 12 500 évvel ezelőtt.
Dale Guthrie, a fairbanks-i alaszkai egyetem munkatársa megállapította, hogy a vadlovak állománya a klímaváltozás és a táplálék megváltozása következtében már a kihalás előtt nemzedékeken át csökkent. A kutató fosszilizálódott vadlócsontokon végzett szénizotópos- és DNS-vizsgálatok segítségével kimutatta, hogy a klímaváltozás miatt a lovak magassága a 25 ezer év előtti 2,1 méterről 12 500 évvel később 1,9 méterre csökkent. A klímaváltozás először is azzal járt, hogy megváltozott a vegetáció Észak-Amerikában: a tundra mindinkább kiszorította a sztyeppét, s megfogyatkoztak a vadlovak legfőbb élelemforrásai, a füves puszták. A lovak élelem szűkében egyre kisebbre nőttek - írja az MTI.
Guthrie tanulmányában azt állítja továbbá, hogy Alaszkában a vadlovak már az első emberek betelepülése előtt ötszáz évvel kipusztultak, tehát a Homo sapiens megjelenése nem lehetett kihalásuk oka.
"Még ha azt feltételezzük is, hogy a nem létező régészeti bizonyítékok ellenére az első emberek valamivel korábban már jelen voltak a kontinensnek ezen a részén és láthattak még vadlovakat, egyszerűen nem lehettek annyian, hogy képesek lettek volna kipusztítani a lovakat mind egy szálig."
Guthrie eredményei először utalnak arra, hogy nem levadászás vagy más emberi beavatkozás következtében pusztultak ki a vadlovak Alaszkában.