Sarki fény volt Magyarország felett

 

Végre bekövetkezett a várva várt jelenség: 2003. november 20-án (csütörtökön) 18 óra előtt néhány perccel vöröses, oszlopszerű alakzatok jelentek meg az északi égen, amelyet Magyarország területén már számos helyen észleltek - mondta az [origo]-nak Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.

A következő órákban egyre intenzívebb fények jelentek meg észak felé: mintegy 20 fokos horizont feletti magasságig a Göncölszekér csillagait is elhomályosító, olykor reflektorfényre emlékeztető kékes-zöldes felfénylések, amelyeket változó erősségű vöröses, magasabbra felhúzódó és időnként jól láthatóan szálkás szerkezetű oszlopok kísértek.

A következő képeken jól megfigyelhető a jelenség intenzitásának fokozódása.

Az északi égbolt képe Pilisborosjenőről 2003. november 20-án, helyi idő szerint 20.37-kor.

Az északi égbolt képe Pilisborosjenőről 2003. november 20-án, helyi idő szerint 19.38-kor.

Az északi égbolt képe Pilisborosjenőről 2003. november 20-án, helyi idő szerint 18.42-kor. A képen jól látható a Nagygöncöl körüli vöröses derengés (fotók: Dömötörfy Zsolt)

A jelenség hátteréről: november 20-án egy ún. koronakitörésből származó anyagtömeg söpört végig Földünk környezetén, aminek következtében erős geomágneses vihar fejlődött ki (a koronakitörések a Nap felső légköréből, a napkoronából történő anyagkidobódások). A kitörés forrása a 484-es számú napfoltcsoport volt, amely a Nap forgása miatt az elmúlt héten fordult vissza bolygónk felé.

Ugyancsak "visszatérőben" van a 486-os számú napfoltcsoport is, amely a közelmúltban az eddig észlelt legnagyobb kitörést pordukálta. Ezért a következő napokban további aktivitás várható. Az űridőjárás előrejelzésének nehézségeit jól mutatja, hogy most egy kisebb kitörés is sarki fényt okozott - ugyanis nem csupán a kitörés nagysága, hanem a bolygóközi tér mindenkori mágneses jellemzői is fontosak abból a szempontból, milyen hatásokkal jár a Földön a Nap aktivitása.