A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának kutatói ezt a passzív immunitásnak nevezett védelmet háziállatokban termeltetett immunglobulinokkal próbálják kiváltani. Céljuk, hogy az emberi gyógyászatban is alkalmazható mennyiségűre növeljék a tehéntej immunglobulin-tartalmát.
Az immunglobulinok átadódásában kulcsszerepe van egy különleges sejtszerkezetnek. Ez az ún. FcRn receptor. Az FcRn két alegységből álló molekula. Az egyik része a sejtmembránhoz van "horgonyozva", a másik része a megfelelő stabilitást biztosítja ahhoz, hogy meg tudja kötni az immunglobulint és a sejten belülre tudja juttatni.
A kutatók a szarvasmarha tőgyének hámsejtjeiben izolálták a receptor elhelyezkedését.
"Ezek a speciális hámsejtek kosárszerű gyűrűt alkotnak a kisebb üregek körül, amelyekben termelődik a tej. Azt is ki tudtuk mutatni, hogy az ellés környékén a szarvasmarha esetében, amikor nagyon sok IgG (immunglobulin-G) termelődik, a receptor a sejt valamennyi részében megtalálható volt. Később, amikor a tej IgG-tartalma jelentősen csökken, csak egy kis szegélyként volt kimutatható a sejtben" - mondja dr. Kacskovics Imre, az élettani és biokémiai tanszék főmunkatársa
A munkacsoport most azt vizsgálja, hogy milyen módon szabályozza ez a receptor a vérben lévő immunglobulin tejbe kerülését, és milyen mechanizmusok szabályozzák a receptort kódoló gén hatásának érvényesülését.
"Amennyiben ezeket a faktorokat megismerjük, és a későbbiekben esetleg ezeket befolyásolni is tudjuk, akkor ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a tehén a tejtermelés teljes időszakában magas IgG-tartalmú tejet termeljen. Így ha a tehenet kórokozókkal szemben immunizáljuk, akkor ez a tehén olyan IgG-t fog nagy mennyiségben a tejjel üríteni, amelyek képesek lesznek ezeket a kórokozókat semlegesíteni."
Delta
mtv
november 23., vasárnap, 12.50