A Vezúv térségének lakói 35 ezer dollárnak megfelelő összeget kapnak, ha készek elhagyni a veszélyzónát. Elhagyott otthonaikat szállodákká és vendégházakká alakítják át - a turisták mozgását ugyanis könnyebb lesz felügyelni, ha az alvó óriás mocorogni kezd. A vulkáni lejtőkön természetesen nem épülhetnek további lakóházak.
"Hatvan évnek kellett eltelnie az utolsó jelentős kitörés után, míg végre döntést hoztunk a biztonság és a megelőzés érdekében" - nyilatkozta Marco Di Lello, a régió tervezőbiztosa.
Noha az európai kontinens egyetlen aktív vulkánja nem jelent közvetlen fenyegetést, a geológusok mégis úgy vélik, csupán idő kérdése, hogy mikor ismétli meg legdrámaibb alakítását, amely során a vulkáni láva, por és hamu maga alá temette Pompejit és a közeli Herculaneum, illetve Stabiae városait 79-ben.
"Az elmúlt 25-30 ezer évben a Vezúv vulkanikus tevékenysége különböző formákat öltött, a Plinius által megrendítően megörökített kitörésétől egészen a békés lávafolyókig. Mindenre számítanunk kell" - nyilatkozta James Webster, az Amerikai Természettudományi Múzeum ásványi gyűjteményének kurátora. Webster laboratóriumában a közelmúltban sikerült rekonstruálni a Vezúv magmakamráinak vegyi összetételét.
Helyi tisztségviselők magyarázata szerint a veszélyeztetett zóna lakosságának csökkentésével lefaragható az az idő és azok a költségek is, amelyek minden idők egyik legnagyobb kilakoltatásához szükségesek.
A Vezúv és a tenger közötti térség 18 településén mintegy 600 ezer ember él, az alvó vulkántól mindössze 5-6 kilométeres körzetben.
Mintegy 2700 család folyamodott már a támogatásért, hogy kiköltözhessenek a "vörös zónából". A helyi hatóságok reményei szerint a következő évtizedben 150 000 embert sikerül még elcsábítani.
A cél az 1983-as forgatókönyv elkerülése, amikor is Nápoly közelében egy erőteljes földrengés pusztító vulkánkitörés rémével fenyegetett: félmillió pánikba esett nápolyi próbált autójában elmenekülni, eltömítve az utcákat és megakadályozva a katasztrófaelhárítók munkáját.
Bár a hivatalos szervek kitartanak amellett, hogy egy hét leforgása alatt mindenkit képesek lesznek biztonságba helyezni, egyesek kritikusak a tervvel kapcsolatban. Flavio Dobran, a vulkanológia professzora Rómában és Pisában a széles közvéleményt a kockázatokról és a kilakoltatási eljárásokról felvilágosító oktató-ismeretterjesztő projekt kidolgozója szerint a Vezúv lehetséges áldozatai a "vörös zónánál" jóval nagyobb területről kerülnének ki, és az érintettek száma meghaladja a 3 milliót is - ha nem a közvetlen természeti katasztrófa hatása, akkor a pánik miatt.