A szárazföldi fajok egynegyedét kihalás fenyegeti

A globális felmelegedés az összes szárazföldi növény- és állatfaj egynegyedének kipusztulását okozhatja 2050-ig.

Megközelítőleg egymillió növény- és állatfaj - a szárazföldi élet egynegyede - tűnhet el a Föld színéről az emberi tevékenység miatt megváltozott éghajlat következtében. Egy ENSZ-megbízásból készült nemzetközi tanulmány szerint ez lehet az élőlények legnagyobb mérvű kihalása a kréta végi kihalás óta, amely 65 millió évvel ezelőtt történt.

A Nature című brit tudományos hetilap legfrisebb számában közölt tanulmány szerzője, Chris Thomas, az angliai Leeds Egyetem biológiaprofesszora kifejtette, hogy a gépjárművek kipufogógázai, a gyárkéményeken kibocsátott égéstermékek és az ezekből következő üvegházhatás olyan szintre emelhetik a 21. század végére a légkör hőmérsékletét, amilyenre 1-30 millió éve nem volt példa.

"Azonnali és nagy mérvű gazdasági-technológiai változásra van szükség az energiafelhasználás terén. Ha sikerül teljesen leállítani vagy legalábbis minimálisra csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve megoldható a többlet szén-dioxid 'kiszivattyúzása' a légkörből, akkor talán elkerülhető a katasztrófa" - fogalmaz Thomas.

A maguk nemében az eddigi legnagyobb, külön erre a célra fejlesztett számítógép-programok segítségével a Föld hat (Ausztrália, Brazília, Costa Rica, Európa, Mexikó és Dél-Afrika), gazdag biodiverzitású területén végeztek felmérést a globális felmelegedés 1103 növény- és állatfajra (köztük emlősökre, a madarakra, a hüllőkre és a rovarokra) gyakorolt hatását vizsgálva, 1990-től. Az eredményeket 2050-ig extrapolálták, vagyis hozzávetőlegesen meghatározták a pusztulás várható mértékét a már ismert tendenciák alapján. Nem vizsgálták azonban a globális felmelegedés hatását az óceánok, tengerek élővilágára.

A kutatók három forgatókönyvet dolgoztak ki: az optimista jóslat szerint a hőmérséklet 0,8-1,7 Celsius-fokkal, egy másik szerint 1,8-2 fokkal, míg a pesszimista előrejelzés szerint több, mint 2 Celsius-fokkal nő majd 2050-ig. Az emelkedő hőmérséklet szélsőségesebbé teszi az időjárást; gyakoribbá az áradásokat, a nagy hőségeket és a tornádókat.

Ausztrália például elveszti 400 fajt számláló páratlan lepkepopulációjának mintegy felét, a brazil szavannákról eltűnik a flóra 39-48 százaléka, köztük olyan fajokkal, amelyeket még nem is ismerünk.

Klaus Töpfer, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője szerint „az egymilliós fajkihalás a legszerényebb számítás, amely nem számol az ún. „hullám-effektussal”, amely szerint az egyes egy irányba ható események felerősítik egymást. Töpfer kiemelte, hogy a fajok tömeges kipusztulása emberek milliárdjaira nézve is súlyos csapás lesz, főleg a harmadik világban, ahol a lakosság élelmezése már most egyre nehezebben megoldható.

Szavai szerint az ENSZ-jelentés világosan kimutatja, hogy az egész világnak támogatnia kellene a Kiotói Jegyzőkönyvet, amelynek célja, hogy megfékezze a klíma szennyezéséből eredő globális hőmérsékletemelkedést.

A Kiotói Jegyzőkönyv érvénybe lépéséhez a szén-dioxid-kibocsátás 55 százalékáért felelős országok csatlakozása szükséges. Mindazonáltal a Kiotói Jegyzőkönyv részleteiről Milánóban az elmúlt év december elején megrendezésre kerülő miniszteri találkozó nem hozott áttörést: Bush elnök egyenesen egy kényszerzubbonyhoz hasonlította a Jegyzőkönyv által támasztott elvárásokat, és az orosz fél is kijelentette, jelenlegi formájában semmiképpen sem ratifikálhatják a kiotói megállapodást.

A Kiotói Jegyzőkönyv

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8, az Egyesült Államok 7, Kanada és Japán pedig 6 százalékos csökkentést vállalt. Az Egyesült Államok azonban két éve egyoldalúan felmondta a megállapodást.

A kiotói megállapodás csak akkor lép életbe, ha a csatlakozó országok összes kibocsátása eléri a káros gázok kibocsátásának 55 százalékát. Jelenleg 46%-nál tartanak. Oroszország önmagában is az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével az USA nélkül is azonnal életbe léphetne a jegyzőkönyv.