A 0,01 milliméter átmérőjű, ám a kutatók szerint a későbbiekben még tovább kicsinyíthető sejt rendelkezik a természetes eredetű sejtek számos tulajdonságával, egyebek között fehérjeszintézisre is képes.
Megalkotásához egy medúza DNS-ét használták, oly módon, hogy a medúza örökítő anyagát aminosavakkal, valamint más vegyületekkel egy szupervékony, ugyancsak mesterségesen megalkotott sejtmembránba helyezték. Ez a struktúra 24 órán belül gömb alakú, önszerveződő, fehérjeszintézisre képes "sejtté" vált - magyarázta Nakamura Szinicsiro, a Tokiói Orvostudományi Egyetem, a Kiotói Egyetem és francia Louis Pasteur Intézet munkatársa.
Kutatók szerint a mesterséges sejtek az orvostudomány számára nyújtanak óriási lehetőségeket: a bármikor, könnyen és gyorsan előállítható, éppen egy adott célnak megfelelő sejtek mérföldkövet jelenthetnek a gyógyításban.
Nakamura Szinicsiro ugyanakkor hozzátette, hogy a száz százalékig mesterséges sejt megalkotása egyelőre még a távoli jövő kérdése, a teljesen önálló sejtanyagcserét és szaporodást ugyanis egyelőre még nem sikerült megoldaniuk a kutatóknak.