A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálozási okot jelentik a fejlett országok többségében (és hazánkban is), a betegség előfordulásának szeszélyes területi megoszlására azonban nem adnak magyarázatot éghajlati, illetve életmódbeli különbségek.
A Helsinki Közegészségügyi Intézet 19 ezer, Finnország különböző területein élő férfi bevonásával vizsgálatot indított, hogy kimutassa, van-e összefüggés a vízben oldott nyomelemek mennyisége és a szívbetegségek kialakulásának területi eloszlása között.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a literenkénti ivóvízmennyiségben oldott fluor egy milligrammos emelkedése a szívroham kockázatának háromszázalékos csökkenését eredményezi - ismertette a brit Journal of Epidemiological Community című lap a finn kutatók eredményeit.
A program részeként vizsgálták a vízben oldott magnézium, kalcium, vas, cink, nitrát, alumínium és réz, illetve az adott térségben előforduló keringési betegségek előfordulásának kockázatát is. Megállapították, hogy az úgynevezett kemény víz - azaz az átlagosnál nagyobb mennyiségű kalciumot, illetve magnéziumot tartalmazó víz - fogyasztása ugyancsak nyújt bizonyos védettséget a keringési rendellenességek ellen. A vízkeménység egy egységnyi növekedése a megbetegedési kockázat egyszázalékos csökkenését eredményezi - állítják a finn szakemberek.
A fejlett ipari országok lakóinak szervezetébe mind kevesebb magnézium kerül annak ellenére, hogy számos országban kifejezetten magnéziummal dúsítanak egyes élelmiszereket. Az emberi szervezet azonban a magnéziumot jobban tudja hasznosítani vízben oldott formában, mint élelmiszer-adalékanyagként.