A kicsiny ágas-bogas struktúra befogadó kőzeteinek korát 425 millió évben határozták meg. Ám az ezt megelőző 50 millió évben is sok olyan üledékes kőzet képződött, melyek spórákat tartalmaznak, de azokat teljes bizonyossággal nem sikerült meghatározni. Nemrégiben az Arab-félszigeten, Ománban találtak növényi részecskéket 450 millió éves kőzetekben. E töredékek mindegyike legföljebb félmilliméternyi méretű; olyan struktúrák, melyekben a spórák kifejlődnek. Ezek erősen hasonlítanak a mai májvirágfélék spóratokjaihoz, ezzel is bizonyítva, hogy valóban szárazföldi növényekből származnak.
Az eddig talált, de még nem azonosított spórák nagyfokú hasonlósága alapján azt feltételezik, hogy a kérdéses időszakban ugyanazok a növények az egész Földön éltek. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a korabeli világ zöld volt. A szárazföld nagy része kopár és köves volt. Élet csak ott maradhatott fenn, ahol állandóan jelen volt a nedvesség, így tópartokon, folyók mentén.