Megmentheti az arámit a Jézus-film

Egy kihalófélben lévő nyelv, az arámi feléledését remélik nyelvészek A passiótól, attól a filmtől, amelyben Mel Gibson amerikai színész Jézus életének utolsó óráit vitte filmvászonra - latinul és arameusul.

Az arámi egyike azon kevés nyelvnek, amelyeket évezredek óta szinte változatlan formában folyamatosan beszélnek. Első írott emlékei a Kr. e. 10. századból valók, ám ennél korábban már beszélték. Az arámi, csakúgy, mint a héber, az arab vagy a főníciai, a sémi nyelvcsalád tagja, s ennek a rokonságnak számos jele megfigyelhető. Az ács szó például héberül "nagar", arabul "nadzsar", arámi nyelven "nagouro".

Az arámi törzsek Kr. e. 1400 körül tűntek fel a szíriai sivatagban, elárasztották a sivataggal határos kultúrvidékeket, s a terület lakói átvették nyelvüket. Az arámiak legrégibb nyomait egyesek a Bibliában, a Bírák könyvében (3:8) vélik felfedezni, ahol az arámi népek harcainak leírását látják, az első biztos adatot mindenesetre Dávid király történetében találjuk, aki harcol ellenük. Az asszír birodalom aramizálódása lassan és fokozatosan történt. A héberhez hasonlóan 22 betűből álló ábécéjével viszonylag könnyen elsajátítható nyelvnek számított, ezért használata meglehetősen hamar elterjedt kora nagyrészt írástudatlan világában - magyarázza Moshe Bar-Asher, a jeruzsálemi héber akadémia vezetője.

Kezdetben csak a diplomáciában, a kereskedelemben, az állami hivatalokban használták, s hosszú ideig tartó erős hatásra volt szükség, míg a zsidóság régi nyelve kiszorult, és a zsidó nép az arámi nyelvet annyira magáévá tette, hogy az egymás közti érintkezés nyelvévé is lett.

Az Ószövetségi arámi szövegek, a héber szövegekhez hasonlóan úgynevezett kvadrát írásban maradtak fönn, ami azt jelenti, hogy a legtöbb betű négyzetbe írható, ill. négyzetet tölt ki. A magánhangzók jelölése is azonos, a VI. századi punktációs, pontozásos rendszert használják. Aramizmusokat találunk az Ószövetség legtöbb könyvében elszórtan, különösen a száműzetés utáni időkben. Hosszabb, összefüggő arámi szövegből három is van: Ezsdrás 4:8-6:18 és 7:12-26, Dániel 2:4-7:28, és Jeremiás 10:11. Az arámi használata csak a Krisztus utáni VII. században, az iszlám hódítást követően kezdett hanyatlani, akkor vette át helyét a térség legnagyobb részén az arab nyelv.

Jézus anyanyelve

Kutatók úgy vélik, Jézus ismerhette a hébert - amelyet akkoriban csak a papok és a gazdagabb családok használtak - és a görög nyelvet, de anyanyelve a Galileában is használatos arámi volt. Márk evangélista így örökíti meg a Jézus által beszélt arámit az Újtestamentumban:

"...És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! Miért hagyál el engemet?" (Márk, 15:34)

Ma a világon mindössze mintegy 500 ezren beszélik az arámit, jobbára Szíria, Irak, Libanon területén, illetve India, Európa, Ausztrália és az Egyesült Államok néhány nagyvárosának elszigetelt kolóniáiban. A nyelv egyik fönnmaradt "fészke" három, Damaszkusztól északra fekvő szíriai hegyi falu, amelynek 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást, valamint az a néhány ezer izraeli, akik a szomszédos országokból vándoroltak Izraelbe. Az öregek meghalnak, a fiatalok elköltöznek, és nem ápolják tovább őseink nyelvét - panaszkodik egy nyugalomba vonult helyi szír tanár.