Szaporodnak a hazai ragadozó madarak

Nem a gólyák éve volt 2003 Komárom-Esztergom megyében, a ragadozó madarak viszont szaporodtak - állapították meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országrésznyi csoportjának tagjai évértékelő tanácskozásán.

A szakemberek regisztrálása szerint, akik immár 10. éve mérték fel a megye fehérgólya-állományát, a 39 természetes és műfészek közül csak 25-öt foglaltak el a madarak. "A 14 üresen maradt fészek az elmúlt 10 év negatív rekordja. A 25 költőpár 49 fiókát nevelt fel. Ez a szám a második legrosszabb eredmény az elmúlt évtizedben" - kommentálta a történteket Musicz László.

Az egyesület elnöke elmondta, hogy a madarak szokatlanul későn érkeztek meg a megyébe. Az első vendégeket március 20-án figyelték meg Csép községben. Áprilisban több fészek is megtelt, de még májusban is láttak átvonuló példányokat a megye madarászai. "Az ürömben öröm, hogy a fiókák többsége felnevelkedett, szerencsére tavaly minimális volt köztük az elhullás" - magyarázta a szakember.

Az egyesületi elnök örömmel újságolta viszont, hogy az 1993-ban megkezdett, úgynevezett ragadozómadár-védelmi program részeként az országrészben 2003-ban, több évtized után bizonyítottan költött egy rétisas-pár, míg egy másik pár territóriumát, azaz területét behatárolták.

Emellett egy kerecsensólyom-pár is eredményesen költött, részben az egyesület tagsága és önkéntes segítőik folyamatos őrzése eredményeként a Gerecse-hegység egyik magaslatán. A madarászok azt is összesítették, hogy 17 pár gyöngybagoly költött a múlt évben Komárom-Esztergom megye templomtornyaiban.

Az MME 1974-ben 200 taggal alakult meg a természet, s azon belül is elsősorban a madarak védelmének társadalmi támogatására. Napjainkban 32 területi szervezete és 5 osztálya működik, több mint 9000 taggal. A területi csoportok egyik legaktívabbja a Komárom-Esztergom megyei.