A NASA kutatóinak beszámolója szerint az Opportunity a Mars felszínének azon a részén szállt le, amely valaha "tocsogott" a folyékony víztől, ezért jó környezeti feltételeket nyújthatott az élet kialakulásához.
A leszállóhely, a Meridiani-síkság igen érdekesnek ígérkezett már az első felvételek alapján is. A sötétvörös, porózus anyaggal borított kráterbelsőben ígéretes tudományos célpontnak tűnt az a fehér kőzetrétegződés, ahol az alapkőzet a felszínre bukkan - a marsjáró már három hete ezt tanulmányozza.
Az Opportunity ún. alfa-részecske/röntgen-spektrométere a kőzetek kémai összetételét képes vizsgálni. A műszer részletes elemzései adták meg végül a választ a folyékony víz egykori jelenlétének kérdésére. A kőzetrétegek összetétele és szulfát-ásványok jelenléte mind a múltbéli folyékony víz jelenlétét bizonyítják.
A víz egykori jelenlétéről árulkodik a kémiai összetételen kívül a kőzet szerkezete is: egyrészt azok üregek, amelyekben valaha kristályok képződtek, valamint azok az ún. gömböcskék (szferulák), amelyek porózus kőzetben vizes oldatból kristályosodhattak ki. A kőzet azonban nem tartalmazza nyomát az életnek, pedig a körülmények megfelelő életteret biztosítottak volna valamilyen élő szervezet számára - ismertette a NASA az Opportunity és a bolygó túlsó oldalán, a Guszev-kráterben leszállt Spirit marsjárművekkel végzett kutatások eredményeit.
Az Opportunity három héten át tanulmányozott egyebek között egy kiálló, El Capitannak elnevezett sziklát, amelyben - akárcsak a környéken - nagy mennyiségű sót mutatott ki. Ekkora sómennyiség a tudósok szerint csak úgy jöhet létre, ha sóoldatból elpárolog a víz. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, hogy mikor és mennyi ideig létezhetett víz a Marson.