A kutatás alapvető fontosságú lehet azon nők számára, akiknek termékenységét daganatos betegségük során végzett kemo- vagy sugárterápia veszélyezteti.
A sugár- vagy kemoterápián átesett fiatal nők közül sokan elveszítik termékenységüket. Ezek a kezelések ugyanis nemcsak a rákos sejteket pusztítják el, hanem a petefészekszövetet is károsíthatják. A terápia megkezdése előtt ritkán van idő arra, hogy mesterségesen nagyszámú érett petesejt termelését váltsák ki, ezért számos nő petefészkeinek eltávolítása és lefagyasztása mellett dönt.
Hat évvel ezelőtt ezt a megoldást választotta az az emlőrákban megbetegedett nő is, akinek most, gyógyulását követően hasbőre alá ültették vissza egykor kivett, majd lefagyasztott petefészekszövetét. Hormonok segítségével három hónappal később a beültetett szövetben újból beindult a petesejtek termelődése. Nyolc hónap alatt a kutatók összesen 20 érett petesejtet nyertek ki. Két petesejtből in vitro ("lombikban történt") megtermékenyítéssel embrió fejlődött ki, amiből egyet a 36 éves nő méhébe ültettek be. A terhesség ezután megszakadt. A kutatócsoport vezetője, Kutluk Oktay szerint ezzel sajnos számolniuk kellett, hiszen a mesterséges megtermékenyítéseknek csupán 20-30 százaléka jár sikerrel.
A tüszők működőképességének fagyasztás alatti ilyen magas fokú megőrződése és a kinyert petesejtek in vitro megtermékenyítésének sikere mégis bizakodásra ad okot. A módszer tökéletesítésével ugyanis a jövőben lehetővé válhat az, hogy azok a nők, akiknek petefészkük épségét kemoterápia, sugárkezelés, illetve valamilyen betegség közvetlenül veszélyezteti, gondoskodhatnak termékenységük megőrzéséről.
Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos daganatos megbetegedéseknél a petefészkekben is képződhetnek áttétek. Ezért a kezelést megelőzően kivett, majd a betegség gyógyulását követően visszaültetett szövetben található rákos sejtekből a betegség kiújulhat.
Cseh Júlia