Csütörtöki információink
A kb. 30-40 m átmérőjű földsúroló kisbolygó sajnos Magyarországról gyakorlatilag nem lesz megfigyelhető, mivel alig egy órára fog pár fokkal a déli horizont felé emelkedni. Afrikába kell utaznia annak a megfigyelőnek, aki feltétlenül látni akarja, de ekkor is legalább egy amatőrcsillagász távcsőre lesz szüksége, hogy észrevehesse a 10 magnitúdó fényességű száguldó szikladarabot. Érdekes viszont, hogy a legnagyobb közelség idején másodpercenként 34 ívmásodpercet fog haladni az égen, vagyis percenként körülbelül a telihold átmérőjének megfelelő távolságot halad.
Sárneczky Krisztián, a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa az [origo]-nak elmondta: az égitest március 18-án (csütörtökön) közép-európai idő szerint 23 óra után pár perccel mindössze 50 ezer kilométerre lesz bolygónk középpontjától. Mivel a Föld sugara 6378 km, ez azt jelenti, hogy a kisbolygó "súrolja" az ún. geostacionárius pályán lévő műholdak tartományát. Sárneczky elmondta: az égitest elkerüli Földünket, de amennyiben egy ilyen méretű test ütközne is a Földdel, nagy valószínűséggel elégne a légkörben.
Az égitest egyébként egy ún. földközeli objektum (Near Earth Object, NEO), ezen belül a földsúrolókhoz vagy potenciálisan veszélyes égitestekhez tartozna, ha mérete elérné a kb. 150 méteres átmérőt. Ez is mutatja, hogy a rekordközelség ellenére nem sorolják a veszélyes égitestek közé.
Napjainkban már több nagy keresőprogram keretében kutatnak földsúrolók után. Ezek egyike a LINEAR (Lincoln Near Earth Asteroid Research), amelynek keretében ezt az égitestet felfedezték egy új-mexikói 99 cm-es távcsővel. Magyarországon a Piszkéstetői Obszervatóriumban és a Szegedi Csillagvizsgálóban foglalkoznak a már ismert földközeli objektumok követésével.
A csillagászok számára most nagyon kedvező lehetőség nyílik egy földsúroló kisbolygó közeli megfigyelésére. Néhányszor 10 méter átmérőjű égitestekből havonta néhány darab kerülhet a Holdnál (384 ezer km) közelebb a Földhöz.
Orbán Ádám - Simon Tamás