Az ázsiai ország ezzel újabb űrkutatási területen sorakozna fel Oroszország és az Egyesült Államok mögé, azután, hogy a világon harmadik országként 2003 októberében önerőből juttatott embert a világűrbe.
A kínai holdtervek szerint a Csang'o-1 (Chang'e) nevű űrszonda küldetése legalább egy évig tart majd, miközben az égitest körül keringve vizsgálja a Föld égi kísérőjét. Három évre rá a tervek szerint Kína már egy leszállóegységet is küld a Holdra, a szerkezet kő- és talajmintákat gyűjt majd. Arról, hogy kínai ember mikor lép először az égitest poros-köves felszínére, konkrétan még nincs szó, de Peking jelezte: a két szonda eredményes küldetése esetén ez is valóra válhat.
Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) történelmi útja hatalmas lendületet adott az ország űriparának - Kínában immár több mint 3 ezer üzem szolgálja az űrkutatást.