Új mozgókép a Szaturnuszról

A Szaturnuszhoz közeledő Cassini-űrszonda újabb látványos képeket továbbított a Földre, amelyekből a NASA szakemberei egy animációt állítottak össze. A felvételsorozaton a bolygó felső légkörének soha nem látott részletei pillanthatók meg.

A Voyager- és Pioneer-űrszondák látogatása óta a Szaturnuszt csak földi teleszkópokkal és a Hubble-űrtávcsővel figyelhetik meg a csillagászok, ám az egyre javuló felbontás ellenére a légköri mozgásokról csupán felszínes ismeretekkel rendelkeznek. A Cassini-űrszondától azonban ezen a téren is gyökeres fordulat várható, s ennek egyik első példájaként elkészült az első infravörös mozgókép a bolygó légköréről.

A mozgókép elemeiként szolgáló felvételsorozatot 2004. február 15-e és 19-e között készítette a Cassini kis látószögű kamerája, amelynek CCD-chipje 1024x1024 pixeles és olyan érzékeny, hogy egy egyforintost 4000 méterről is képes lenne észlelni. A kamerát három különböző hullámhossztartományra érzékeny szűrővel látták el, így a felső légkör különböző szintjeit vizsgálhatják vele.

A jelenlegi képekhez a közeli infravörös tartományokra érzékeny szűrőt használták, így nem csak a felső légkör sávjai váltak láthatóvá, hanem a bennük kialakuló áramlások is. Ez az eddigi legrészletesebb megfigyelés a légköri mozgásokról, ami az egyenlítő környékén meglepő hevességet mutat, de a déli pólus felé haladva is szépen kirajzolódnak az egyes sávokban kavargó, foltszerű ciklonok és anticiklonok. A használt szűrő előnye, hogy azon a hullámhosszon, amin érzékeny, a metán elnyeli a Napból érkező fényt, míg a vízpára visszaveri azt - így a képen látható világos területek vízpáratartalma relatíve nagyobb, mint a sötéteké. A szakemberek szerint itt felszálló légmozgások zajlanak, amelyek a légkör magasabb rétegeibe emelik a vízpárát. A képek enyhe homályossága annak köszönhető, hogy a felső légkör tetején jelentékeny vastagságú köd lebeg, ami a városi szmoghoz hasonlóan rontja az átlátszóságot.

Az egyes felvételek 22 másodpercig készültek, ezalatt gyűjtött össze a CCD-chip annyi infravörös fényt, hogy a bolygó légköre a legjobban látható legyen. Ez azonban azzal jár, hogy a gyűrűrendszer - ami a Napból érkező fény nagyobb részét veri vissza az infravörösben - túl fényes lett: szakszóval élve beégett, és nem látszik rajta semmilyen részlet.

A Cassini honlapján megtekinthető látványos animáció 30 képkockából készült, s 5 napos időtartamot fed le. A Szaturnusz tengelyforgási ideje 10,6 óra, és egy forgás alatt 6 kép készült egyenlő időközönként. Az animáción azonban nem egymást követő teljes forgásokat látunk, hanem csak minden másodikat. Ezáltal minden hatodik képkocka után egy kicsit megnő a bolygó képe, aminek oka egyszerűen az, hogy a Cassini közelebb került a Szaturnuszhoz.

A felvételek készítésekor a szonda 65,6 millió kilométerre volt a Szaturnusztól, ahol a kamera felbontása 786 kilométer/pixel. Egy- egy képkockán látni lehet néhány, a kamera látómezejébe kelülő holdat is.

Ezek természetesen még nem a legjobb felbontású felvételek, mert a Cassini jelen pillanatban is közeledik a Szaturnusz felé, és folyamatosan készíti egyre részletesebb képeit. Az első igazán izgalmas esemény a Phoebe nevű hold június 11-ei megközelítése lesz, majd július 1-én következik a Szaturnusz körüli pályára állás. A küldetés egyik csúcspontját a Huygens leszállóegység Titán légkörébe való behatolása és felszínen való landolása jelenti majd, amire 2005. január 14-én kerül sor. Addig is megállás nélkül készülnek a képek, amelyek várhatóan új alapokra helyezik a Szaturnusszal kapcsolatos tudásunkat.

Orbán Ádám - Végh Tamás