A globális éghajlatváltozás hatásai miatt a readingi egyetem klímakutatói kongatták meg a vészharangot, akik szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt 2350-re Grönland átlaghőmérséklete 8 Celsius-fokkal lesz magasabb a jelenleginél.
Mint arról korábban hírt adtunk, a grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden korábbi rekordot megdöntött, az Északi-sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi műholdas megfigyelések során. A zöld sziget állandóan fagyott talaja (permafrost) és gleccserei olvadnak, az élővilág egyre nagyobb területeket hódít meg a sark felé, az édesvíz egyre nagyobb és nagyobb tömegben jelenik meg; mindez félreérthetetlenül jelzi a változást.
A readingi kutatások konkrét számokat is közölnek: a szigetet borító több mint 3 kilométer vastagságú jég elolvadása bolygónk tengerszintjét nem kevesebb, mint 7 méterrel fogja megemelni, s ez katasztrofális állapotokat idéz majd elő az alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő államok, így például Bangladesben és a csendes-óceáni szigetvilág országaiban. "Minden olyan terület, amely kevesebb, mint hét méterrel fekszik a tengerszint fölött, víz alá kerül majd" - hívta föl a figyelmet Jonathan Gregory, az egyetem kutatója.
Gregory és munkatársai a levegő szén-dioxid-tartalmának változásával kapcsolatos számos prognózist fölhasználva modellezték a várható jégolvadást az elkövetkező 350 évben. Azt találták, hogy a grönlandi jég megolvadásához "csupán" 3 Celsius-fokos emelkedés is elég lehet, ám számos modell szerint ennek a hőmérséklet-emelkedésnek a többszöröse is bekövetkezhet.
A "legpesszimistább" jövőt felvázoló modell szerint a visszafordíthatatlan jégolvadás akkor következik be, ha a légkör szén-dioxid-szintje eléri a 450 ppm-t (azaz minden egymillió összetevőből 450 szén-dioxid lesz). Ez magasabb ugyan a jelenleg mértnél, ám az évszázad közepére átléphetjük ezt a szintet. Az, hogy mindez milyen hamar jön el, a fölmelegédés gyorsaságától és mértékétől függ - mutatott rá Gregory.