Anglia egyik nemzeti szimbólumának, legismertebb történelem előtti emlékének eredetét, titkait már számtalan kutatás igyekezett föltárni. Wessexi régészek letapogató lézertomográfia segítségével olyan ábrákat fedeztek föl az évezredes építményen, amely eddig elkerülte a kutatók figyelmét: három vésett baltaábrázolást. Az idő sürgeti a további ábrákat kereső szakembereket, akik attól tartanak, az utolsó pillanatban kezdték meg a vésetek letapogatását, mielőtt azok az időjárás erőitől örökre lekopnának a kőmonstrumokról (látogatókat már nem engednek az oszlopok közvetlen közelébe).
Stonehenge építése kb. 4300 évvel ezelőtt vette kezdetét, a néhány milliméter mélységű ábrák korát azonban a Kr. e. 1800 körüli időre becsülik, mivel ekkor kezdtek az emberek bronzbaltákat használni. Ilyen, baltát szimbolizáló ábrákat gyakran találnak Nagy-Britanniában, s a régészek föltevése szerint a vésések a halottak emlékét őrizhették. Ez a stonehenge-i ábrák esetében is valószínűnek tűnik, s első hallásra ellentmondani látszik annak az elterjedt véleménynek, amely szerint a hatalmas emlékmű egyfajta naptár vagy csillagvizsgáló volt. Lehetséges ugyanakkor, hogy az évezredek folyamán Stonehenge több különböző kultikus és gyakorlati szerepet is betöltött.
Stonehenge kőoszlopairól és a rajtuk látható különféle vésésnyomokról már 1953-ban, s azóta nem egy alkalommal készültek fényképek, ám a mostani lézeres vizsgálatok rámutattak, hogy a vésett ábrákat rohamosan pusztítja az idő vasfoga, s addig kell megörökíteni, feltárni a legapróbb nyomokat is, amíg észlelhetőek.
A régészek most Stonehenge mind a 83 kövét meg akarják vizsgálni, mielőtt az időjárás viszontagságai teljesen tönkretennék a kövekben rejlő ábrákat.