A hagyományos módszerekkel sejtek ezreiről vagy millióiról kapunk a sejtek átlagára jellemző adatokat. Ha pedig a tanulmányozott sejt már nem él, akkor nem tudjuk feltárni az élő rendszer dinamikáját.
Egy új nanobioszenzor segítségével lehetőség van egyetlen egy élő sejtben molekuláris szinten nyomon követni a biológiai folyamatokat. Az eszköz egyesíti a nanotechnika, a biológia és az informatika módszereit. Lényege egy parányi száloptika, amelynek a csúcsa mindössze 40 nanométer átmérőjű, vagyis ezerszer vékonyabb hajszálainknál. Erre a parányi szálvégre rögzítik azt a molekulát, amelyet a sejtbe akarnak bejuttatni. Olyan molekulákkal dolgoznak, például antitestekkel, DNS-sel vagy enzimekkel, amelyek a sejtben a kutatás számára éppen érdekes molekulához képesek kapcsolódni.
A kísérleti tapasztalatok szerint a szenzort a sejt károsítása nélkül be lehet juttatni a sejtbe, és ugyanígy vissza is lehet húzni onnan. Ha a sejt belsejében megtörtént a molekulák összekapcsolódása, akkor az optikai szálon át lézerfénnyel gerjesztik a molekulákat. A fény csak a célba vett molekulákat gerjeszti, a többieket nem, tehát a többi sejtalkotó nem ad a mérést zavaró jeleket.
Az első sikeres kísérletben programozott sejthalált indítottak el rákellenes szer bejuttatásával. A folyamatról a molekula fluoreszcenciájának, fénykibocsátásnak változása adott hírt.
Az új eszköz segítségével a kutatók feltárhatják annak a részleteit, hogyan jutnak be mérgező anyagok a sejtbe és ott milyen válaszreakciókat váltanak ki. Feltárul egyetlen sejt belső élete.
Jéki László