Magyar felkészülés a klímaváltozásra

Egyelőre nem tudjuk, hogy az elmúlt években tapasztalt extrém időjárási jelenségeket csupán a természetes klimatikus ingadozás okozza, vagy már valóban a komoly éghajlati változások első tünetei mutatkoznak. A felkészülést mindenesetre meg kell kezdeni.

A fenti megállapítás a VAHAVA projekt keretében folytatott kutatásokról tartott előadáson hangzott el az MTA székházában június 8-án. A VAHAVA - Változás, Hatás és Válaszadás - a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös programja. A programot egy évvel ezelőtt azzal a céllal indították el, hogy megvizsgálják, milyen várható hatásai lehetnek a klímaváltozásoknak Magyarország gazdaságára és társadalmára.

Lehetséges, hogy a statisztikai aladok alapján normálisnak számító hőmérsékleti értékek 5-10 év múlva visszatérnek, de az is előfordulhat, hogy az idei év első felében - csakúgy, mint az elmúlt néhány nyár folyamán - egy komoly változás első figyelmeztető jeleit tapasztaltuk, tapasztaljuk meg. A legtöbb szakember szerint jelenleg még nem mondhatjuk ki azt, hogy bizonyítottan kimutatható lenne valamféle klimatikus tendencia, vagy hogy bizonyítottan szélsőségesebbé vált volna az időjárás. Objektív módszerek, statisztikai mérőszámok szükségesek ahhoz, hogy ilyen tendenciákat ki lehessen mutatni. Azok, akik lehűlést prognosztizálnak, azt is mondják, hogy a globális felmelegedés következtében felborul az óceánok cirkulációja, ezért időszakosan átváltunk egy hideg periódusra. Az óceáni áramlatok átrendeződésével azonban ez a folyamat újból felmelegedési periódust indukál majd - hangzott el az előadáson.

Bizonyos, hogy a változás - ha erre egyáltalán sor kerül - nem lesz gyors, pánikra nincs ok, de számolni kell minden lehetőséggel, s fel kell készülni rá.

Mint a VAHAVA projekt vezetője, Láng István akadémikus az MTI-nek elmondta, a szakemberek azt szeretnék, ha kutatásaik eredményeként másfél év múlva elkészülne az Országgyűlés számára a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Jelenleg folyik azoknak a gazdasági károknak a felmérése, amelyek az elmúlt öt évben az időjárás ingadozása miatt érték az országot - ismertette az akadémikus. "Készülnek a szakértői tanulmányok - körülbelül 60 ilyen tanulmány van folyamatban, amelyekben javaslatokat gyűjtünk össze arra vonatkozóan, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjunk az új viszonyokhoz. Itt elsősorban az aszályra gondolunk, amely komoly kihatással van a gazdaságra és az árvízvédelemre" - mondta Láng István.

A skála persze ennél jóval szélesebb. A klímaváltozások okozta feladatok közé tartozhatnak a közlekedés, az úthálózat állapotának vagy az energiaiparnak a problémái vagy a turizmus gondjai is: tavaly például a Balaton alacsony vízszintje miatt megcsappant a magyar tenger vendégforgalma. Még korai lenne becslésekbe bocsátkozni az éghajlat-ingadozás okozta károk nagyságáról, de néhány hónap múlva már pontos adatok állnak majd a kutatók rendelkezésére. Annyit azonban már most meg lehet állapítani, hogy a fölkészüléshez rendkívül nagy összeg szükséges majd.