A háziasított ló egyetlen vadon élő fajtól származik, amelyet a Przewalski-ló gyűjtőnévvel jelölünk. Ez a vadlófaj egykor az egész északi féltekét benépesítette. 1879-ig kipusztultnak vélték, ám akkor Nyikolaj Przewalskij kapitány, az orosz cári hadsereg tisztje egy belső-ázsiai felderítő expedíció során újra felfedezte őket.
A múlt század hatvanas éveire azonban "kemény munkával" sikerült teljesen kiirtani a barlangrajzokon is ábrázolt állatot. A 60-as években ugyan láttak Mongóliában szabadon pár egyedet, de az állomány becsülhető létszáma oly alacsony volt, hogy a természetes reprodukcióhoz szükséges minimális egyedszám sem volt biztosított. Így a fajt kipusztultnak nyilvánították.
A vadlovak annak köszönhetik fönnmaradásukat, hogy voltak fogságban megmaradt példányok. Ezek szaporítása megindult, s 13 generáció felnövekedése után elérkezett a természetbe való visszatelepítés ideje Kínában és Mongóliában, valamint az ázsiai sztyeppékhez igen hasonlatos élőhelyen, a Hortobágyon.
Az állatkertekben nevelt, újratelepített vadon élő populáció egyedszáma jelenleg 73. Csak az idén 11 csikó jött a világra a Góbi-sivatagban, s ehhez az állományhoz csatlakozik most az újabb 12 ló. A lovak közül kettő a bécsi schönbrunni, a többi Európa más állatkertjeiben jött világra.
"A Przewalski-lovak sikeres mongóliai újratelepítésével az állatkertek eleget tettek legfontosabb feladatuknak, amely nem más, mint a veszélyeztetett fajok fenntartása és újbóli letelepítése eredeti élőhelyükön. A korszerű állatkertek Noé bárkájaként működnek, s ez a legfontosabb feladatuk" - nyilatkozta dr. Chris Walzer, a salzburgi állatkert munkatársa, aki a lovakat elkíséri Mongóliába.