Szaturnusz: újabb képek és az első tudományos eredmények

A sikeres pályára állás napján 61 felvétel érkezett a gyűrűrendszerről, amelyben igen finom és vékony részletek, valamint eddig soha nem látott, különleges jelenségek figyelhetők meg.

Csütörtökön (július 1-jén) 19 órakor a NASA sajtótájékoztatót tartott a Cassini-Huygens pályára állásával kapcsolatban. A küldetés vezető tudósai ismertették az elmúlt nap eseményeit és bemutatták a legérdekesebb felvételeket, majd vázolták az előzetes tudományos eredményeket. Külön szó esett a gyűrűkről és a mágneses térrel kapcsolatos felfedezésekről.

A pályára állás napján összesen 61 kép érkezett a gyűrűrendszerről. A képek többségén a gyűrűk napsütötte oldala látszik, ahol a fényesebb részek egyben a vastagabb és egyben sűrűbb gyűrűket jelentik (lásd korábbi cikkünkben). Ezek rendkívül apró jégkristályokból állnak és az odaérkező fény nagyobb hányadát verik vissza, mint a rések ritka anyaga, amik nagyságrendekkel kisebb sűrűségűek. Az F- és G-gyűrű közötti résen való áthaladás után viszont a Cassini csak a gyűrűrendszer árnyékos oldalát (alját) tudta leképezni. Innen a sűrűségeloszlás pont az ellenkező arcát mutatta. A napfény a rések ritka anyagán áthaladt és közben szóródott az apró jégkristályokon, ezért itt ezek a területek voltak a világosabbak, míg maguk a gyűrűk elnyelik a fényt és csupán kevés foton képes átjutni rajtuk, majd szóródni - olvasható a küldetés hazai honlapján, a Szaturnusz.elte.hu oldalon.

A különleges F-gyűrű

Két látványos felvételen a gyűrűrendszer legkülső részét képező F-gyűrű különleges szerkezetét mutatták be. A távolról készült képeken úgy tűnt, mintha a gyűrű anyaga hosszában megtekeredett volna, de ez csak a látszat. A sajtótájékoztatón egy érdekes, de annál valószínűbb magyarázatot vázoltak.

A Szaturnusz körül számtalan eddig ismeretlen apró holdacska létét feltételezik, közülük sok a befogott hold. Az ilyen holdak pályája nagyon eltérhet a körtől, többségük elnyúlt ellipszis pályán kering.

Ha egy ehhez hasonló hold és az F-gyűrű találkozik, akkor a hold a pályája mentén összegyűjti a jégkristályokat és rést hagy maga után. Ezt látjuk az alábbi képen. Idővel a részecskék sajátmozgásuknak köszönhetően minden bizonnyal elmossák a rést.

Különleges jelenség az Encke-résben

Ezen a képen az ún. Encke-rést látjuk. Azt idáig is tudták, hogy a résben vékony gyűrűk vannak, de a rés belső peremén eddig soha nem látott, különleges jelenség figyelhető meg. Korábban számos vékony gyűrűnél megfigyelték, hogy ha hozzájuk közeli pályán egy vagy két hasonló méretű hold kering, akkor azok bizonyos helyzetekben perturbálják ("összezavarják") a gyűrű anyagát. Ez úgy mutatkozik meg, hogy néhány helyen a gyűrű valamivel sűrűbb. Az Encke-rés peremén is egyfajta perturbációt figyelhetünk meg. A feltevések szerint a résben keringő Pán nevű holdnak apró kísérője vagy kísérői vannak. A résben keringő kis testek a rés peremének anyagát hol kifelé, hol befelé mozdítják el, létrehozva ezt a szögletes szerkezetet.

További képek és információk a Szaturnusz.elte.hu oldalon.