Az arzénmérgezés titkos segítője

Brit kutatók nagy lépést tettek annak megértésében, miért szennyezett Bangladesben és az indiai Nyugat-Bengál tartományban az ivóvíz arzénnel. Legújabb kutatásuk szerint egy bizonyos baktérium fokozott jelenléte utalhat az arzénra.

Az arzénválság 20 éve okoz gondot: a felmérések szerint több tízmillió embert mérgezett meg a kutak vizében talált arzén. A méreg a kőzetekből kerül a vízbe, olyan természetes folyamat eredményeként, amelyről egyelőre keveset tud a tudomány. A Nature brit tudományos hetilap hasábjain most egy brit kutatócsoport azt állítja, megtalálta a hatásos módszert arra, hogyan lehet kiszűrni a vízből kémiai elemet. A Manchester Egyetem kutatói egy olyan baktériumot mutattak ki, amely a talajból arzént nyer ki, és ez kerül a kutak vizébe.

"Most már egy kicsit jobban ismerjük a folyamatot, s ennek segítségével talán csökkenthetjük a méreg okozta veszélyt" - közölte Jonathan Lloyd, a kutatócsoport vezetője, hozzátéve: olyan ivóvízellenőrzési stratégiát lehetne kidolgozni, amellyel megelőzhető lenne a mérgezés. A baktérium aktivitásán keresztül lehetne nyomon követni a víz szennyezettségét: azokon a helyeken, ahol a vízben a baktérium a normálisnál nagyobb számban fordul elő, gyanakodni lehet az arzén fokozot jelenlétére.

A vizsgálatok szerint a baktérium aktivitását kifejezetten erősíti az oxigénszegény állapot, továbbá az is, ha a víz gazdag szénvegyületekben. Ezek alapján elképzelhető, hogy úgy is elérhető lehet a víz arzénmentesítése, ha a mélybe levegőt pumpálnak - vélik a szakértők.

Milliók lassú mérgezése

Az arzén nagyobb dózisban akár azonnali halált is okozhat, ha azonban folyamatosan kisebb adagokban jut a szervezetbe, a halál lassabban, gyógyíthatatlan betegségek formájában érkezik: daganatos megbetegedés, cukorbetegség, májelégtelenség, emésztési problémák léphetnek föl. A mérgezésnek külső jelei is vannak: a bőr felpúposodik, a talpakon mély hámlások keletkeznek.

Indiában és Bangladesben az 1970-es évektől kezdve nagyrészt a nemzetközi segélyszervezetek - így például az ENSZ gyermekjóléti alapja, az UNICEF - terjesztették el az olcsó pumpás kutakat, elsősorban azért, hogy elkerüljék a szennyezett felszíni vizek fogyasztását. (A tavakból, folyókból nyert víz ugyanis számos fertőzés, betegség, így például a kolerát okozó baktérium, a Vibrio cholerae hordozója.) Csupán Bangladesben 1 millió ilyen kutat telepítettek. A pumpás kutakból azonban arzénnal szennyezett víz jön, amit a patakok mosnak ki a hegyekből.