Az emberi nyál egyik fontos feladata a szájba került káros anyagok hatástalanítása. A nyál - mint a szervezet egyik első védelmi vonala - ugyanis olyan molekulákat tartalmaz, amelyek képesek közömbösíteni a szervezetre ártalmas vegyületeket.
A British Journal of Cancer című rákkutatási szaklapban a közelmúltban megjelent tanulmány szerint azonban a nyál hatása ellenkezőjére fordulhat a cigarettafüstben lévő anyagok hatására. Izraeli kutatók legújabb eredményei szerint a cigarettafüst anyagai a nyállal keveredve elpusztítják a védő hatású molekulákat, sőt egy olyan agresszív vegyületkeverék jön létre, amely megtámadja a száj nyálkahártyájának sejtjeit. A kutatók szerint a folyamatot jelentős mértékben hozzájárul a szájüregi rákok kialakulásához.
Közismert, hogy a szájüregi rákok keletkezésében a dohányzásnak jelentős szerepe van. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szájüregi rákok 80-90%-a dohányzással, szivarozással, pipázással kapcsolatban alakul ki. Felmérések szerint erős dohányosnál 4-15-ször nagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata, mint nem dohányosok esetén. Korábban az is bizonyítást nyert, hogy azoknál, akik sokéves dohányzás után felhagynak a káros szokással, idővel jelentősen csökken a szájüregi rák kialakulásának kockázata.
"A cigarettafüst már önmagában is éppen elég veszélyes, nyállal keveredve azonban egy hihetetlenül pusztító anyaggá alakul. Meggyőzően sikerült kimutatnunk, hogy az egészséges emberi nyál cigarettafüsttel keveredve elveszíti hasznos tulajdonságait, s mintegy a szervezet árulójává válva támadásba lendül a szájüreg immár védtelen sejtjei ellen" - írja dr. Raphael Nagler, a Technion-Israel Institute munkatársa.
A kísérlet során emberi sejtek egy részét közvetlenül cigarettafüstnek, a másik részét pedig nyállal kevert cigarettafüstnek tettek ki. Az eredmény egyértelmű volt: a nyál-füst keverék sokkal pusztítóbb hatást ért el, mint a puszta dohányfüst. A füstös nyálat megvizsgálva kitűnt, hogy annak több fontos összetevője, köztük antioxidánsok pusztultak el.
Nagler elmondta, hogy a nyál egyes összetevői és a dohányfüstben található, egyébként alacsony reakciókészségű szabadgyökök együtt rendkívül aktív szabadgyökök kialakulásához vezetnek, amelyek a másodperc töredéke alatt megtámadják a biomolekulákat.