A madridi mezőgazdasági és élelmezési kutatás és technológia országos intézetének kutatói, Laureano Castro és Miguel Angel Toro szerint az ilyen mondatok vagy a nyelv kifejlődése előtti formái lehettek az emberi fejlődés kulcsai. Ezek tehették lehetővé őseinknek, hogy kultúrát halmozzanak fel anélkül, hogy keserves, hibákkal teli folyamatban mindenki magának kellett volna a dolgokat megtapasztalnia.
Bár a tudósok egy része a kultúra kulcsát az ember utánzási képességében véli megtalálni, Castro és Toro nem hiszik, hogy ez elégséges lenne. "A gyerekek nemcsak úgy tanulnak, hogy lemásolják, amit szüleiktől látnak, hanem úgy is, hogy a szülők megmondják nekik, mit kell és főleg mit nem kell tenniük. Emiatt nem kell mindent maguknak megtapasztalniuk" - magyarázta a madridi El País című lapnak Castro.
A kutató szerint az utódok nevelésének képessége biológiai fejlődés eredménye. "E fejlődés következtében létrejött egy agyi modul, mértékegység, amelynek alapján őseink morális kategóriákat tudtak felállítani és értékelni tudták, melyek a helyes és helytelen magatartásformák. Ez a képesség tette lehetővé számukra, hogy az értékeket átadják gyerekeiknek és azok elfogadják ezeket az értékeket"- tette hozzá.
Előbb jött a nevelés, azután a nyelv
Az antropológuskörökben legelterjedtebb vélemény szerint a nagy ugrás, amely átváltoztatta a több százezer évig merev, változatlan kultúrájú Homo erectust a kulturális újító Homo sapiensszé, a beszéd volt. Castro nem így gondolja. Véleménye szerint a fejlődésben az új a gyerekek nevelésének képessége volt. "A nyelv csupán ennek következménye, mivel abból a szükségből eredt, hogy nevelni kell a gyerekeket, át kellett adni nekik információkat arról, hogy mit nem szabad tenniük egy olyan kulturális környezetben, amelyben ez az információ egyre bonyolultabb lett. És ugyanez a nevelési képesség az értékek átadására az emberi erkölcs gyökere lett."
Lehetséges, hogy az emberi nyelv első szava a "nem" volt? "Elképzelhető, hogy igen" - vallja a spanyol tudós. "Nem kell feltétlenül szavakat használni a neveléshez - a csimpánzok mozdulattal is ki tudják fejezni, ha valami nem tetszik nekik. Ők azonban ezt a nemtetszést nem tudják átadni kölykeiknek. Az embernél a lényeg nem a szó, hanem a jó és a rossz elvont koncepciójának megléte és az akarat ennek átadására. A csimpánzokat tanulmányozó kutatók tanúsíthatják, hogy a felnőtt egyedek a legtökéletesebb közönnyel nézik, ha kölykeik valami veszedelmeset művelnek" - mondta Laureano Castro.
A spanyol kutatók elméletüket a Proceedings of The National Academy Of Sciences című amerikai szaklapban tették közzé.