Az I. típusú diabétesz többnyire gyerekkorban, tizenévesen alakul ki, ezért fiatalkori cukorbetegségnek is nevezik. A kórt az okozza, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő, ún. béta-sejtjeinek több mint 90 százaléka elpusztul. Megfelelő mennyiségű inzulin hiányában a vércukorszint magas lesz, miközben a sejtek mégsem jutnak elegendő szőlőcukorhoz. Az érintettek általában naponta többször is inzulin-injekcióra szorulnak.
Az orvosok régóta kutatják a cukorbetegség kialakulásának komplex mechanizmusát. Amerikai kutatók most a világ minden tájáról származó, összesen ezer diabéteszes családban végeztek genetikai vizsgálatokat. A cukorbeteg gyermekekben leggyakrabban megtalálható géneket vizsgálták meg részletesen, így jutottak el a SUMO-4 génhez. Ez a gén olyan fehérjét kódol, ami befolyásolja az immunválasz intenzitását, valamint időtartamát szabályozó fehérjemolekulák, az ún. citokinek aktivitását kontrolláló NFeB molekulát.
A fiatalkori diabéteszben szenvedőknél ennek a génnek egy olyan mutáns változatára bukkantak, mely zavart okoz az immunrendszer szabályozott működésében. A mutáció oly mértékben fokozza a szervezet - környezeti hatásokkal szemben - tanúsított immunválaszát, hogy az már a test saját, pl. a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit is károsítja, vagyis cukorbetegséget okozhat, magyarázza a vizsgálatban részt vevő molekuláris genetikus, dr. Cong-Yi Wang. A kutatók a Nature Genetics online kiadásában számoltak be eredményeikről.
Cseh Júlia